Ki teszi pokollá nap mint nap az életünket?

 Ki nem hajtja vissza soha a vécédeszkát?  Igen, jól sejtitek: Brüsszel! 

Ki felejtette el ma reggel is levinni a szemetet? Úgy van, Brüsszel!

Ki hagyja folyton benne a blokkot a bevásárlókosárban? Igen, Brüsszel!

Ki keveri el a félpár zoknikat? Brüsszel!

Ki oktat ki kommentben, hogy nem “egyenlőre”, hanem “egyelőre”? Brüsszel!

Ki nyom érvek helyett röhögő emojit a hozzászólásainkra? Brüsszel!

Ki tette vissza a hűtőbe az üres tejesdobozt? Brüsszel!

Ki dohányzik az erkély alatt, és bejön a füst? Brüsszel!

Ki flexel hangosan vasárnap reggel?

(A tömeg kórusban prüszköl:) Brüsszel!

Egészségetekre!

Na és hol van ilyenkor? Csak nem inába szállt a bátorsága? A magyar emberek nevében nyomatékosan felszólítom Brüsszelt, hogy most rögtön jöjjön ide, és álljon elénk, ha mer! Jöjjön ide, hogy megállítsuk!

Gyere, Brüsszel! Játsszuk le!

Részlet Terdik Roland, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt terézvárosi képviselőjelöltje szónoklatából, ami a Kétfarkú Kutyapárt igazi Békemenetén hangzott el október 23-án. https://www.facebook.com/a.terdik.roland/posts/246538387526802

Első forduló: Márki-Zay – második: kihagyva

Az egyesült ellenzék 2021-es előválasztásán hatalmas tömeg nyilvánított véleményt. Megválasztottuk a 106 közös egyéni képviselőjelöltet, és két fordulóban döntöttünk a miniszterelnökjelöltünkről. Sok találgatást olvastam, hallottam arról, hogy honnan jöttek Márki-Zay szavazói, és mi történt a második fordulóban.

Ki, miért, hogyan döntött így vagy amúgy?

Azt vettem észre, hogy én valami különleges eset lehetek, mert arról, ahogyan én gondolkodtam, nem emlékeztek meg a találgatók. Így hát az elemzők segítségére sietek: ilyen is volt, legalább egy szavazó esetében. 

Első forduló: esélytelennek látszott, de bejuttattuk 

A Városi Kurír szerkesztői lehetővé tették számomra (köszönet!), hogy már hónapokkal a voksolás előtt felhívhassam a figyelmet Márki-Zay Péterre. (Ő biztosan legyőzheti a Fideszt”, 2021. június )https://varosikurir.hu/o-biztosan-legyozheti-a-fideszt-lapzsemle/ 
Ahogy közeledett a szavazás, egyre erősebb lett ez a véleményem. Nem kerülte el a figyelmemet, hogy a nyilvánosságra került előzetes mérések és elemzői vélemények nem támasztották alá optimizmusomat. Mégis úgy éreztem, az első fordulóban érdemes szavazatommal kinyilvánítani, hogy a hódmezővásárhelyi polgármesternek szívesen adnék esélyt Orbánnal szemben.
Ismerőseim, akikkel megosztottam ezt a véleményemet, legtöbbször úgy reagáltak, hogy nekik Márki-Zay nem rokonszenves, vagy kiemeltek egy-egy sajtóból megismert mondatot tőle, ami nagyon nem tetszett. Annyit tudtam mondani erre, hogy ha szívem és értékeim szerint voksolnék, valószínűleg én is mást támogatnék (talán a Momentum állt hozzám legközelebb), csakhogy őszintén hiszem, hogy Orbán esélyes kihívóját érdemes keresni. A kiragadott Márki-Zay mondatok egy részével kapcsolatban pedig rá tudtam mutatni, hogy ez a jelölt konzervatív, jobboldali, de a szekuláris állammal kapcsolatos nézetei például tökéletesen illeszkednek a liberális, alkotmányos demokráciához.     
Nagy örömmel láttam ezek után, hogy Márki-Zay Péter óriási meglepetést okozva simán bejutott a második fordulóba.

Dobrev? Márki-Zay? Na jó, ezt döntse el a nép

A Dobrev – Karácsony – Márki-Zay verseny első pillanataiban úgy láttam, természetesen a döntőben is szavazni fogok, és valószínűleg maradok Márki-Zay mellett. Aztán majd meglátjuk, hogyan mozognak a szavazótáborok. Első elemzés-félémben meg is pendítettem, hogy Márki-Zay viszonylag kevéssé ismert lehetett, de látványos sikere nyomán most sok új szavazó jelenhet meg. Jöhet olyan támogató, aki csak most vette észre, hogy Márki-Zay egyáltalán létezik.
A Karácsony – Márki-Zay alkudozás, illetve a DK felé küldött barátságtalan üzenetek, majd az oda-vissza induló mérgezett nyilak aztán néhány nap alatt megváltoztatták véleményemet. A két forduló közötti folyamatok számomra azt mutatták meg, hogy Márki-Zay Péter alkalmasságával lehetnek komoly gondok. Persze jobb, ha ezzel időben szembesülünk, mint ha egy országot vezető pozícióban jönnének elő váratlanul a bajok. 
A Márki-Zay-jal kapcsolatos elbizonytalanodásom azonban egyáltalán nem jelentette automatikusan, hogy átszédelgek a dk-s jelölt táborába. Az adok-kapokban elszabaduló dk-s szurkolók és politikusok reakciói megerősítették azt a véleményemet, hogy jókora túlzás lenne egy várhatóan erős DK-s frakció, Gyurcsány Ferenc pártelnök, és Dobrev Klára miniszterelnök kombinációja. Tudatos szavazó ilyet nem támogat, ahogy 2010 borzasztó tanulsága az is, hogy kétharmadhoz sem szívesen segítünk egyetlen pártot, ha van egy kis józan eszünk.
Így történt, hogy teljesen nyugodtan, tudatosan kiszálltam a szavazók táborából. Döntsön a második fordulóban az, aki ilyen vagy olyan megfontolásból biztos abban, mit miért csinál. Egyik jelölt győzelmét sem gondoltam volna tragédiának, de felhőtlen örömmel sem vártam.

2022 tavaszán azonban feltétlenül számíthat rám a közös jelölt.

Kálmán C. György emlékére

 

Egy héttel Kálmán László nyelvész lesújtó halálhíre után újabb gyászhír érkezett: elhunyt testvére, Kálmán C. György egyetemi tanár, irodalomtörténész, kritikus, publicista. 
https://www.klubradio.hu/hirek/meghalt-kalman-c-gyorgy-121651 


 Magyar Narancs, 1991.

A kiváló tudós és publicista halálhíre felidézte bennem két írását, amelyeknek emlékét évtizedek óta őrzöm.
Az egyik az Antall-kormány működésének elején jelent meg az akkor még kéthetilapként működő, alternatív Magyar Narancsban.
Kálmán C. György egy kinevezési vagy kitüntetési ceremóniáról írt, amelyen Antall József miniszterelnök mondott beszédet. Félreismertük eddig a művészt, akit kormányfőnek hittünk, de valójában zseniális performansz-művész – írta Kálmán C. György. Antall ugyanis az egybegyűlteket azzal lepte meg, hogy hosszú, az eseményhez egyáltalán nem tartozó beszédet mondott Eötvös József reformjairól. A beszédet, illetve a helyzet értelmezhetetlenségét Kálmán C. György egy Tandori-vershez hasonlította: „A gyalog lépésének jelölhetetlensége osztatlan mezőn”… https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/TANDORI/tandori00064/tandori00103/tandori00103.html   

A publicisztika finom humorral érzékeltette az esemény végtelen komikumát, ahogyan a megjelentek nem értenek ugyan semmit, ám rezzenéstelen arccal asszisztálnak a miniszterelnöki performanszhoz…

Magyar Narancs, 1998. 

Évtizedek távlatából is emlékszem Kálmán C. György tollából még egy döbbenetes publicisztikára. Tárgyszerű írás volt, talán éppen ezért sokkolóbb, mint ha szenvedélyes szavakkal ecsetelte volna azt a botrányt, ami a szemünk előtt játszódott le. 1998-ban a miépesek éppen hogy bejutottak a parlamentbe, és Orbánék az első pillanattól kezdve 2002-es bukásukig gátlástalanul összejátszottak a nyílt antiszemitizmuson kívül egyebet nem produkáló „nemzeti radikálisokkal”.
Kálmán C. György egy parlamenti jelenetet ismertetett magyarnarancsos publicisztikájában, amely pontosan érzékeltette, mi folyt a szélsőjobboldallal egyre barátságosabb Fidesz-táborban. Erkel Tibor miépes képviselő szólította fel a kormányt, hogy távolítsa el az ELTE-ről György Péter egyetemi tanárt, amiért a liberális értelmiségi bírálni merészelte a szélsőjobboldali pártot. A kormány nevében Pálinkás József oktatási államtitkár válaszolt, és ahelyett, hogy visszautasította volna a miépes hőzöngést, szinte bocsánatkérően azt magyarázta, hogy a kormánynak nincs hatásköre ilyen ügyekben… 

Talán nem véletlen, hogy két-három évtized után is emlékszem Kálmán C. György pontos látleleteire. Nagyon pontosan érzékelte az apróságnak tűnő jelenségekben is a fontos, lényeges belemeket, és nagyszerűen tudta mindezt megírni.

Kálmán C. György, nyugodjon békében! 

Október 23-án már a Köztársaság Alkotmányát hirdethetnénk!

Minimális ellenzéki győzelem esetén, kétharmados többség nélkül vajon mit lehet kezdeni az Orbán-rezsim intézményeivel? Követhetjük Vörös Imre és jogtudós kollégái tanácsát? Fontos vita lett volna ez, de az ellenzék vezetői közül egyedül Karácsony Gergely próbálta felvetni aggályait. A főpolgármester szánalmas bénázása kiejtette az ő álláspontját a politikai alternatívák közül, de a vita ezzel nem zárult le.

Miért is nem készül már a Köztársaság Alkotmánya?

Karácsony Gergely mások mellett Majtényi László véleményére és tekintélyére hivatkozott. https://www.facebook.com/karacsonygergely/photos/a.266672553365598/4718986578134151
Majtényi László többször kifejtette, szerinte, és az általa vezetett Eötvös Károly Közpolitikai Intézet álláspontja szerint hogyan kell kidolgozni és elfogadni az alkotmánynak nem tekinthető fideszes „alaptörvény” helyett az új köztársasági Alkotmányt.
Álláspontjuk az, hogy nem lehet egyszerű többségre hivatkozva ráerőszakolni az országra egy újabb alkotmány-kísérletet, amely így megint legfeljebb a fél országé lenne, megbuktatásáig…
„Az EKINT műhelyéhez tartozók számos alkalommal kifejtették, hogy a negyedik köztársaság alkotmányának széles, a választásokon a mai kormánypártra szavazó polgártársainkat sem kirekesztő társadalmi konszenzuson kell alapulnia, az alkotmányozási folyamatot erre tekintettel pedig komoly társadalmi vitának kell megelőznie. Emiatt elmondhatjuk, hogy az elmúlt hetekben – noha ez közben valószínűleg eszünkbe sem jutott – talán már Magyarország végleges demokratikus alkotmányát kezdtük el megalkotni. Azt az alkotmányt, amely végre a polgárok lelkében lel otthonra.”
(Lásd itt: „Az előválasztással Magyarország demokratikus alkotmányát kezdtük el megalkotni”) https://www.facebook.com/eotvoskarolyintezet/posts/4367754019927089

A fideszes „elitre” nincs szükség

Majtényi László a Klubrádióban hosszú beszélgetésben mondta el, hogy véleménye szerint nem szabad feles többséggel kapkodni, az új alkotmány kidolgozása hosszú folyamat lesz, erre időt és figyelmet kell szánni.
https://www.klubradio.hu/archivum/reggeli-gyorsreggeli-szemely-2021-oktober-11-hetfo-0900-majtenyi-laszlo-20451
Szakmai és civil gyűlések hosszú sorozatában kell biztosítani a társadalom minél teljesebb részvételét.
Az új többségre támaszkodó kormánynak és parlamenti képviselőinek szerinte azonnal ki kell adnia egy világos, egyértelmű ünnepélyes politikai nyilatkozatot a szabad, demokratikus Magyar Köztársaság felé vezető lépésekről.
Ezután lesz lehetősége visszaverni a fideszes politikusok próbálkozásait, amíg meg nem szilárdítható az új rendszer.
Fontos megjegyzés volt, hogy az erkölcsileg intézményesen elbukott „Fidesz-elit” nem vehet részt az új rend kiépítésében, de azokat a szavazókat, akik állampolgárként későn ébredtek, és voksukkal hatalomban próbálták tartani Orbánékat, nem szabad kizárni a folyamatból. Konszenzusra kell törekedni.

Máris el kell kezdeni az alkotmányozást!

Róna Péter közgazdász, az Oxfordi Egyetem tanára teljesen új alkotmány megalkotását tartja megfelelőnek.
https://www.klubradio.hu/adasok/rona-peter-legyen-az-ellenzek-a-normalis-magyarok-partja-szemben-az-orbani-hozongessel-121184
Szerinte az úgynevezett alaptörvény nem felel meg az alkotmány fogalmának; „érvényes törvény, de nem alkotmány”. Róna Péter kifejtette: az ellenzéknek már régen meg kellett volna fogalmaznia a saját alkotmánytervezetét, elsősorban civil szervezetek segítségével közvitára bocsátania, és amikor az új kormány megalakul (ha győz az ellenzék), első dolgaként népszavazást kezdeményeznie róla.

Előválasztás után közös munkát!

Kiváló javaslatnak tartom Róna Péter gondolatát! Az ellenzéki egységet megterhelő előválasztási folyamat után az Orbánék elleni készülődésnek hatalmas lendületet adna a köztársasági Alkotmány megtervezése, és hónapokon át képes lenne egyben tartani a most mozgósított ellenzéki tömeget. A gyűléseket, vitákat az Orbán-rezsim uralkodásának végső hónapjaiban is meg lehetne szervezni. A fideszes tábor részvételére ebben a fázisban nem lehet ugyan számítani, de a kapukat mindvégig nyitva kellene tartani számukra is. Amint szembesülnek majd a vereségükkel, azonnal meg kell őket szólítani, meghívni őket az új alkotmányozó nemzeti többség táborába, hogy amilyen gyorsan csak lehet, népszavazás szentesítse és erősítse meg Alkotmányunkat.
Miért kellene akár egy percet is várni az alkotmányozással a választási csata végéig?