Nagyon örülök, hogy szerkesztőként együtt dolgozhattam Illés Györggyel új könyvén.
November 17-én nagyon jó hangulatú találkozón mutatta be Illés György író és a SzépKönyvek Kiadó "Az orosz titok" című kötetet. A méltatók a lehető legjobb módszert választották: felolvastak egy-egy részletet, amelyek különösen nagy hatással voltak rájuk.
Nagyon jó idézeteket választottak - bár a könyvet ismerve, nem is nagyon lehetne "rosszat" választani - kitűnő kedvcsináló volt.
Íme, két remek részlet az esten elhangzottak közül.
"Elsőként egy megrázó tapasztalat a glásznosztyról.
A „jó földű” Kubány központjába, Krasznodarba hívtak, hogy megismerkedjek a gyakorlati pártmunkával a peresztrojka és a glásznoszty idején. A szovjet földrajzkönyvek, no meg a Vidám vásár, a Boldog aratás című filmek jól termő, gazdag Kubányról szólnak, ahol büszke, zabolátlan kozákok ellenállhatatlanul növelik a kolhozok terméseredményeit. De hát 1988-ban már ismerhettük a szovjet agrárpolitika és kolhozrendszer végzetes következményeit. A jó föld nem jelentett jó termőföldet. Már régóta nem dicsekedhettek a bőven termő kubányi földről.
Krasznodárnak volt egy magyar nevezetessége. Hruscsovék ide száműzték a Moszkvában kellemetlenkedő Rákosit, aki élete utolsó éveit itt töltötte. Erre nemigen voltam büszke, hallgattam is róla vendéglátóim és külföldi kollégáim előtt. Felhívták azonban figyelmünket egy másik magyar vonatkozású eseményre. Akkor játszották a színházban a Grafnya Marica (Marica grófnő) című operettet. Ottlétünk alatt, a kulturális programban eldönthettük, hogy a Marica grófnőt nézzük meg, vagy cirkuszba megyünk. A cirkuszt választottuk. Gondoltuk, az elefántokban, pitiző kutyákban, zsonglőrökben és trapézmutatványokban nem lehet nagyot csalódni. Egyre nem számítottunk. Hogy a peresztrojka még a cirkuszt is katedrává tudja alakítani. Az egész műsort az alkoholizmus elleni küzdelmeknek szentelték. Csak az orosz cirkuszművészet – vagy inkább a szovjetrendszer? – képes rá, hogy a késdobálótól az oroszlánszelídítőig mindenkit egy nevelési cél szolgálatába állítson."
- - - - - -
És egy lendületes idézet a Moszkvai Magyar Kulturális Intézet Gyurkovics-estjéről:
"Végül megkérdezték Gyurkovics Tibort, milyen képességekkel rendelkezzen a jó író.
– Az irodalomhoz nagyszabású gyermeklelkület kell – válaszolta. – Mozarti lelkület. Infantilis felnőttség, dallamokkal, játékkal, vibrálással, örömökkel, fájdalmakkal teli, melynek fájdalma mély, öröme sugárzó – álarcosbál, melyen ki-ki önmagát jeleníti. Az igazi költészetben az elveszíthetetlen gyermek él – mint mindnyájunkban."
Cikkeim az új könyvről a Városi Kurír oldalán:
"A rejtély nyitja? A Wallenberg-titok..."
"Tulajdonképpen mi a csudát csináltál te Moszkvában?"
