Mi folyik valójában a magyarországi börtönök mindennapjaiban?
Egy ismert ember – akit valószínűleg éppen ártatlanul meghurcolnak, hogy ő
legyen a politikai játszmák egyik „járulékos kára” – saját bőrén tapasztalhatta
meg a valóságot, ezáltal a közvélemény számára is „érdekes” lehet egy
pillanatra…
Nagy interjút készített a HVG örsi Gergely budapesti, II.
kerületi polgármesterrel, akit egy terhelő vallomás alapján négy hónapra
letartóztattak, majd azóta házi őrizetbe került, az ellene felhozott vád
kivizsgálásának idejére.
Örsi Gergely részletesen beszélt a börtönben szerzett tapasztalatairól. Az,
amit a polgármester odabent átélt, erőteljes hozzászólás ahhoz a – sajnos nem
elég intenzíven folyó – vitához, hogy a magyar igazságszolgáltatás mennyire
körültekintően alkalmazza az előzetes letartóztatás eszközét.
Ha komolyan vesszük, hogy az előzetes nem lehet valamiféle megtorlás, nem lehet
a (még jogerősen nem is kimondott) bűncselekmény büntetése, akkor végképp nem
érthető, mit tettek a hatóságok Örsi Gergellyel…
Íme, a hosszú beszélgetésből a börtönviszonyokról szóló
részlet:
„Hogyan bántak önnel a börtönben a letartóztatás ideje alatt?
Mindig tartottam magamat ahhoz, hogy ne panaszkodjak és ne
magyarázkodjak. Ugyanakkor kár lenne tagadni, hogy életem legrosszabb négy
hónapja van mögöttem. Bent az ember megismeri az emberségesség és az
embertelenség minden skáláját.
Tudna példát említeni?
Van sok minden, amiről nem szeretnék beszélni. Nehéz
megszokni azt, hogy a megszólítás különböző jelzőkkel kiegészítve történik,
vagy hogy korlátozzák a napi egy órányi séta lehetőségét, a könyvekhez való
hozzáférést. Elviselhetetlen bent a hőség, a Venyige utcai börtön ugyanis egy
betonépület, aminek a hetedik emeletén voltunk résnyire nyitott ablak mellett.
Ez egy dohányzó zárka volt, négy fogvatartottal.
Hivatalos panaszt viszont csak azzal kapcsolatban tettem,
hogy nem láthattam a családomat, valamint hogy korlátozták az egészségügyi
ellátáshoz való hozzáférésemet.
Nagyon rossz, ha azzal szembesül az ember, hogy szándékosan
nem kapja meg azt a gyógyszert, amely lerövidítené a szenvedését. Korábban
egyébként én javasoltam, hogy el kellene kobozni az autót azoktól, akik
rendszeresen jelentősen túllépik a sebességhatárt. Kellemetlen volt, hogy a
börtönben a szemben lévő zárkában volt az az ember, aki korábban balesetet
okozott, és aki miatt javasoltam az egészet. Az sem jó érzés, amikor behoznak
egy rabot a cellába, akit erőszakos bűncselekménnyel gyanúsítanak.
Volt, hogy közös zárkába tettek ilyen
fogvatartottakat önnel?
Igen, de rendszerint néhány napon belül áthelyezték őket
valahova máshova.
Volt példa erőszakos incidensre?
Én elzárt, kiemelt fogvatartottnak minősültem, tehát amikor
volt lehetőségem sétára, akkor egyedül voltam az udvaron, amikor pedig vittek
valahova, akkor többnyire lezárták azt a részt. A lelki része nehezebb volt.
Amikor például hallottuk, hogy valaki öngyilkosságot követ el, vagy ezzel
próbálkozik, akkor az nagyon megterhelő. Ilyenkor az egyébként zsibongó börtön
elcsendesül, és azt hallani, ami abban a zárkában folyik.
Mi történik ilyenkor?
Aki öngyilkos akar lenni, az előtte gyakran üvölt és
tör-zúz, utána pedig a zárkatársak kiabálnak, hogy meg fog halni, elvérzik,
jöjjenek, segítsenek. Ha olyan rab érkezik, akit olyasvalamivel gyanúsítanak,
amit elítél a benti társadalom is, akkor egész éjszaka hangos lesz az a szint.
De a legnyomasztóbb, amikor valakihez hívják a segítséget, hogy meg fog halni,
sok ilyen volt.
Önt érte fizikai atrocitás?
Szerencsére csak egy esetről tudok beszámolni, az is inkább
vicces volt. Egyszer átvittek az egyik helyről a másikra, egy őr és három
kommandós vigyázott rám. Ilyenkor többnyire lezárták azt a részt, ahol menni
kellett, de ezúttal valamiért egy teljes szint jött velünk szembe, talán
sétálni vihették őket. A lépcsőfordulóban mi mentünk a kis íven, a többiek a
nagyobb íven, és amikor mellém értek, valaki megfogta és belemarkolt a
fenekembe. Hátranéztem, de nem láttam, hogy ki az, nem is lett semmilyen
következménye az esetnek. De nem ezért vicces, hanem azért, mert amikor leírtam
magamnak, hogy „ma először fogták meg a seggem”, a cellatársaim felnevettek,
hogy miért írtam, hogy először. Amikor bekerültem, sokan azt hitték, fideszes
vagyok, ezért sokan be is szóltak.
Hátrány a börtönben, ha valaki fideszes?
A börtönökben nagyon erősen jelen van az amnesztia iránti
vágy, ebben reménykedtek a kormányváltás után, valamint most is, hogy majd
hamarosan csatlakozunk az Európai Ügyészséghez. Ez került elő akkor is, amikor
Baka Andrást köztársasági elnöknek választották, vagy amikor felmerült a
pápalátogatás lehetősége. Az ember 4-5 napig mondja nekik, hogy erre semmi
esély sincsen, de sokakat nehéz volt meggyőzni.
Az őrök meg tudják védeni a rabokat?
Az őrök többsége mindent megtesz, hogy ne legyen
fegyelemsértés és fizikai atrocitás, a mentális inzultus viszont gyakori.
Amikor bent voltam, két idézet járt sokat a fejemben: Márai mondta azt például,
hogy Budán könnyebben lélegeztem – ezzel nehéz lett volna vitatkoznom. Hamvas
Béla pedig azt mondta, hogy a helyet nem szabad összetéveszteni a térrel. A tér
és a hely között az a különbség, hogy a térnek száma, a helynek arca van. Nekem
bent mind a kettő volt. A rács túloldalán lévők nevét pedig nem ismerjük, nehéz
volt elviselni ezt a személytelenséget, különösen úgy, hogy nekem a
közösségépítés mindig is szívügyem volt. Az viszont örkényi novellába illik,
hogy ugyanaz a Körner József – akivel kapcsolatban sok sétát vezettem –
tervezte a II. kerületi polgármesteri hivatalt, mint a Venyige utcai börtönt.
Mit tudott a legnehezebben elviselni a
börtönben?
A családom hiánya mellett őszintén mondom, hogy az
igazságtalanság volt a legnehezebb, hogy ártatlanul ülök ott, valamint az, hogy
korlátoztak a hivatásom, vagyis a szenvedélyem gyakorlásában. Azt is rossz volt
látni, hogy ha egy ott dolgozó szándékosan tesz rosszat egy fogvatartottal, de
nem ez a jellemző. A büntetésvégrehajtás vezetése mindent megtesz annak
érdekében is, hogy kezdjenek valamit az ágyi poloskákkal. Egy éjszaka 80-90
poloskát szedünk le magunkról, a fal pedig azért foltos, mert ezeket a
vérszívókat ott nyomják el a rabok. Az is nehezen viselhető, hogy az ember
bepillantást nyer a kereskedelmi televíziók világába.
Folyamatosan megy a tévé bent?
Szerencsére nem, vannak korlátok. Viccesen mindig azt
mondom, hogy Paks megmentéséhez is hozzájárult a Venyige utcai börtön, mert
korlátozták a tévénézést a hőségriadó idején. De a börtönökben olyan szintű
török sorozatfüggőség uralkodik, ami sokkoló. Ha például a főhős másfél év után
megcsókolja a női főszereplőt, akkor a 160 kilós fogvatartott is olyan ordítozásba
kezd, mintha lázadás kezdődne. A legtöbb rab teljesen függő lett, a tévé miatt
lemondanak akár a zuhanyzásról vagy a sétáról is, ha éppen akkor kell indulni,
amikor kezdődik a következő rész. Bent hétfőn szerdán és pénteken lehet
zuhanyozni, bemeneteltől a kimenetelig 5 perc áll rendelkezésre, de ez is
elmaradhat, ha a fürdés a poloskairtással esik egybe.”
Hogyan próbálta az Orbán-rezsim megtörni Császy Zsoltot és Tátrai Miklóst?
Orbán és tettestársai 2010-es „fülkeforradalma” után
látványosan meghurcoltak néhány aljas indokból kipécézett korábbi vezetőt. A
legemlékezetesebb a korábbi állami vagyonkezelő két vezetőjének, Tátrai
Miklósnak és Császy Zsoltnak az esete. Császy a jegyzetei alapján meg is írta
mindezt „Az Orbán-rezsim börtönében” címmel. (De.hu, Miskolc, 2015.) https://moly.hu/konyvek/csaszy-zsolt-az-orban-rezsim-bortoneben
„Nálam a vád egy feltételezett vagyoni hátrány kísérletének
bűnsegédlete volt. Egy fillér sem mozgott és nem lett kifizetve. (A vád egyéb
jogi és közgazdasági képtelenségei, pedig egy külön történet) Az
őrizetbevételem után a kegyeleti jogomtól való megfosztásomat, pedig jogsértésként
megítélte Strasbourg” – írta erről nemrég, néhány előzetesbe került NER-es
figura ügyei kapcsán Császy Zsolt. https://www.facebook.com/csaszy.zsolt/posts/pfbid0RHakZqEoPV5UATax63sjgMo4fC6yqcC7Q1jng5QZMvPWAN5QZiWvYb4SLkj7Ma5Ul
A Népszava interjúkban, tudósításokban részletesen foglalkozott a NER-es
eljárással, valamint a Császy Zsolt zárkanaplója alapján a miskolci De.hu
kiadónál megjelent kötettel.
(2015. október: „Zárkanaplóban foglalta össze Császy Zsolt, a Sukoró-ügy
másodrendű vádlottja, mi történt vele az előzetes letartóztatásban. A naplóból
könyv született, amelyből az azt kiadó Debreczeni József szerint kirajzolódik a
Fidesz egész koncepciós, politikai gépezetének a működése. Debreczeni, aki
korábban pontosan megjósolta az Orbán-rezsim eljövetelét, most nem tudja, mikor
és milyen módon ér majd véget.”) https://nepszava.hu/1074023_az-orban-rezsim-bortoneben-a-sukoro-per-celpontja-gyurcsany-volt --- (2015.
október: „A per története az, hogyan csalják el az ember igazát - mondta tegnap
zárkanaplója bemutatóján Császy Zsolt. A Sukoró-ügy másodrendű vádlottja
ugyanis Az Orbán-rezsim börtönében című - lapunkban elsőként ismertetett -
könyvében foglalta össze, mi történt vele az előzetes letartóztatásban, melyhez
szerinte kizárólag politikai motiváció vezette a befolyásolt vádhatóságot.” https://nepszava.hu/1074351_csaszy-a-sukoro-ugy-tortenete-hogyan-csaljak-el-az-igazat
2026. november-december
https://tamastibijegyzet.blogspot.com/2026/11/a-hajonaplonak-2026-november-december.html
