(NSZO hirdetés, 2026. szeptember 24.)
Az újrainduló Népszabadság főszerkesztője, Tóth Ákos a Kossuth Rádió napindító
műsorában Benyó Ritának nyilatkozott. https://www.youtube.com/watch?v=Aq8Q_Xs_jG4
Az újságíró rákérdezett arra is, hogy mi lesz a
Népszavával – utalt a híreket kommentáló „népszavás kollégák”
aggodalmaira.
Tóth Ákos erre az egyszerű kérdésre – mit terveznek a
kezükbe került Népszavával? – a jelek szerint képtelen egyenesen válaszolni. „Megszüntetjük.
A Népszava című lap el fog tűnni.” Ilyen egyszerű. Lenne.
Benyó Rita egyértelműen rákérdezett (a beszélgetésben 9:45-nél
https://www.youtube.com/watch?v=Aq8Q_Xs_jG4 ) – jól érti,
hogy a Népszava mint önálló brand megszűnik?
Tóth Ákos erre „nem”-mel válaszolt. Aztán azt fejtegette,
hogy a Népszava „hangsúlyosan jelen lesz a Népszabadság tartalmaiban –
különösen a hetilapban, de az online felülelten is” – tette hozzá. Csakhogy ez
bullshit. OK, nyilván nem a népszavás újságírók szűnnek meg, sőt, akit lehet, tovább
foglalkoztathatnak – de ez már nem az 1877-es alapítása óta 2026-ig létezett
Népszava lesz. Súlyos döntés, amit egyenesen fel kellene vállalni.
Tóth Ákos azt is boncolgatni kezdte, hogy nélkülük, a
most megjelent befektetőcsoport nélkül megindult volna a Népszava felszámolása,
szóval ami ezután történik, a legendás lap „megmentése”. A Kossuth Rádió
munkatársával nagy egyetértésben közölte, hogy a Népszabadság az igazán értékes
brand, egyúttal burkoltan arra is célzott, hogy az Orbán-rezsim idején állami
segítséggel lélegeztetőgépen tartott Népszava viszont értékét vesztette.
Nem világos, a tárgyalások során volt-e egyáltalán olyan
fázis, amelyben mérlegelték volna, hogy a még legalább interneten létező
Népszava, vagy a szétszóródott, illetve tíz éve hibernált Népszabadság kapjon
esélyt. Ha volt is latolgatás, a Népszabadság mellett döntöttek. Az elemzés,
úgy látszik, nem tartozik a nyilvánosságra…
Esterházy és a Népszabadság
A lap újraindítását hirdető kampány egy 1994-es Esterházy
Péter-idézettel kezdődött: https://www.facebook.com/nszohu/posts/pfbid027wWt5QTYA4TjjjdTtme2frWxviFZuDacBrMEhkwg1KEtTdeWgZVwAhkkQmNbKjtCl
„A Népszabadságban már csak a nevét utálom.”
Esterházy Péter 1994.
Elég
szerencsétlen „reklám” ez, különösen akkor, ha felidézzük, hogy Esterházy a
Népszabadság iránti averzióiról nem tudott leszokni. Egy évvel később, a
Népszabadság Karácsony mellékletébe hajlandó volt egy írást adni („A tolvaj”
címmel jelent meg december 23-án) de annak a legelején sem bírta kihagyni a
Népszabadság komcsizását:
„A Népszabadság — anélkül, hogy a kisujját mozdítaná, úgy
szagra — kihozza belőlem a századvégi emberben természetesen meglévő komcsi
ellenességet (nem az apropó, nem a dézsavü, hanem: a sansz és egy kis
kajánság), de ettől most tekintsünk el, csak a Pavlov kutyája következetes, az
ökör.”
Egyszóval, valószínűleg nem Esterházy Péter a Népszabadság továbbélésének legjobb nagykövete...
Egy apró
helyreigazítás
Benyó Rita a
Kossuth Rádión elhangzott interjú elején azt mondta, a Népszabadság 2016-os
bezárása idején a lap főszerkesztő-helyettese volt. Ezt a beszélgetés során
Tóth Ákos nem cáfolta, így aztán a levegőben maradt.
Azt hittem, rosszul emlékszem, de egy kis internetes
kereséssel megbizonyosodtam, hogy Tóth Ákos és csapata hónapokkal a lap
bezárása előtt távozott. Az itt olvasható közleményből kiderül, hogy Tóth Ákos
2016 májusában már Mester Ákos helyére lépve a 168ÓRA főszerkesztője volt. https://muosz.hu/2016/05/25/beszelgetes-toth-akossal-a-168-ora-foszerkesztojevel/ Csak a rend kedvéért.
.jpg)
.jpg)
%20-%20IMDb.png)
_EuropeanUnion.jpg)