Mi folyik valójában a magyarországi börtönök mindennapjaiban? Egy ismert ember – akit valószínűleg éppen ártatlanul meghurcolnak, hogy ő legyen a politikai játszmák egyik „járulékos kára” – saját bőrén tapasztalhatta meg a valóságot, ezáltal a közvélemény számára is „érdekes” lehet egy pillanatra…
Nagy interjút készített a HVG örsi Gergely budapesti, II.
kerületi polgármesterrel, akit egy terhelő vallomás alapján négy hónapra
letartóztattak, majd azóta házi őrizetbe került, az ellene felhozott vád
kivizsgálásának idejére.
Örsi Gergely részletesen beszélt a börtönben szerzett tapasztalatairól. Az,
amit a polgármester odabent átélt, erőteljes hozzászólás ahhoz a – sajnos nem
elég intenzíven folyó – vitához, hogy a magyar igazságszolgáltatás mennyire
körültekintően alkalmazza az előzetes letartóztatás eszközét.
Ha komolyan vesszük, hogy az előzetes nem lehet valamiféle megtorlás, nem lehet
a (még jogerősen nem is kimondott) bűncselekmény büntetése, akkor végképp nem
érthető, mit tettek a hatóságok Örsi Gergellyel…
Íme, a hosszú beszélgetésből a börtönviszonyokról szóló
részlet:
„Hogyan bántak önnel a börtönben a letartóztatás ideje alatt?
Mindig tartottam magamat ahhoz, hogy ne panaszkodjak és ne magyarázkodjak. Ugyanakkor kár lenne tagadni, hogy életem legrosszabb négy hónapja van mögöttem. Bent az ember megismeri az emberségesség és az embertelenség minden skáláját.
Tudna példát említeni?
Van sok minden, amiről nem szeretnék beszélni. Nehéz megszokni azt, hogy a megszólítás különböző jelzőkkel kiegészítve történik, vagy hogy korlátozzák a napi egy órányi séta lehetőségét, a könyvekhez való hozzáférést. Elviselhetetlen bent a hőség, a Venyige utcai börtön ugyanis egy betonépület, aminek a hetedik emeletén voltunk résnyire nyitott ablak mellett. Ez egy dohányzó zárka volt, négy fogvatartottal.
Hivatalos panaszt viszont csak azzal kapcsolatban tettem, hogy nem láthattam a családomat, valamint hogy korlátozták az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésemet.
Nagyon rossz, ha azzal szembesül az ember, hogy szándékosan nem kapja meg azt a gyógyszert, amely lerövidítené a szenvedését. Korábban egyébként én javasoltam, hogy el kellene kobozni az autót azoktól, akik rendszeresen jelentősen túllépik a sebességhatárt. Kellemetlen volt, hogy a börtönben a szemben lévő zárkában volt az az ember, aki korábban balesetet okozott, és aki miatt javasoltam az egészet. Az sem jó érzés, amikor behoznak egy rabot a cellába, akit erőszakos bűncselekménnyel gyanúsítanak.
Volt, hogy közös zárkába tettek ilyen fogvatartottakat önnel?
Igen, de rendszerint néhány napon belül áthelyezték őket valahova máshova.
Volt példa erőszakos incidensre?
Én elzárt, kiemelt fogvatartottnak minősültem, tehát amikor volt lehetőségem sétára, akkor egyedül voltam az udvaron, amikor pedig vittek valahova, akkor többnyire lezárták azt a részt. A lelki része nehezebb volt. Amikor például hallottuk, hogy valaki öngyilkosságot követ el, vagy ezzel próbálkozik, akkor az nagyon megterhelő. Ilyenkor az egyébként zsibongó börtön elcsendesül, és azt hallani, ami abban a zárkában folyik.
Mi történik ilyenkor?
Aki öngyilkos akar lenni, az előtte gyakran üvölt és tör-zúz, utána pedig a zárkatársak kiabálnak, hogy meg fog halni, elvérzik, jöjjenek, segítsenek. Ha olyan rab érkezik, akit olyasvalamivel gyanúsítanak, amit elítél a benti társadalom is, akkor egész éjszaka hangos lesz az a szint. De a legnyomasztóbb, amikor valakihez hívják a segítséget, hogy meg fog halni, sok ilyen volt.
Önt érte fizikai atrocitás?
Szerencsére csak egy esetről tudok beszámolni, az is inkább vicces volt. Egyszer átvittek az egyik helyről a másikra, egy őr és három kommandós vigyázott rám. Ilyenkor többnyire lezárták azt a részt, ahol menni kellett, de ezúttal valamiért egy teljes szint jött velünk szembe, talán sétálni vihették őket. A lépcsőfordulóban mi mentünk a kis íven, a többiek a nagyobb íven, és amikor mellém értek, valaki megfogta és belemarkolt a fenekembe. Hátranéztem, de nem láttam, hogy ki az, nem is lett semmilyen következménye az esetnek. De nem ezért vicces, hanem azért, mert amikor leírtam magamnak, hogy „ma először fogták meg a seggem”, a cellatársaim felnevettek, hogy miért írtam, hogy először. Amikor bekerültem, sokan azt hitték, fideszes vagyok, ezért sokan be is szóltak.
Hátrány a börtönben, ha valaki fideszes?
A börtönökben nagyon erősen jelen van az amnesztia iránti vágy, ebben reménykedtek a kormányváltás után, valamint most is, hogy majd hamarosan csatlakozunk az Európai Ügyészséghez. Ez került elő akkor is, amikor Baka Andrást köztársasági elnöknek választották, vagy amikor felmerült a pápalátogatás lehetősége. Az ember 4-5 napig mondja nekik, hogy erre semmi esély sincsen, de sokakat nehéz volt meggyőzni.
Az őrök meg tudják védeni a rabokat?
Az őrök többsége mindent megtesz, hogy ne legyen fegyelemsértés és fizikai atrocitás, a mentális inzultus viszont gyakori. Amikor bent voltam, két idézet járt sokat a fejemben: Márai mondta azt például, hogy Budán könnyebben lélegeztem – ezzel nehéz lett volna vitatkoznom. Hamvas Béla pedig azt mondta, hogy a helyet nem szabad összetéveszteni a térrel. A tér és a hely között az a különbség, hogy a térnek száma, a helynek arca van. Nekem bent mind a kettő volt. A rács túloldalán lévők nevét pedig nem ismerjük, nehéz volt elviselni ezt a személytelenséget, különösen úgy, hogy nekem a közösségépítés mindig is szívügyem volt. Az viszont örkényi novellába illik, hogy ugyanaz a Körner József – akivel kapcsolatban sok sétát vezettem – tervezte a II. kerületi polgármesteri hivatalt, mint a Venyige utcai börtönt.
Mit tudott a legnehezebben elviselni a börtönben?
A családom hiánya mellett őszintén mondom, hogy az igazságtalanság volt a legnehezebb, hogy ártatlanul ülök ott, valamint az, hogy korlátoztak a hivatásom, vagyis a szenvedélyem gyakorlásában. Azt is rossz volt látni, hogy ha egy ott dolgozó szándékosan tesz rosszat egy fogvatartottal, de nem ez a jellemző. A büntetésvégrehajtás vezetése mindent megtesz annak érdekében is, hogy kezdjenek valamit az ágyi poloskákkal. Egy éjszaka 80-90 poloskát szedünk le magunkról, a fal pedig azért foltos, mert ezeket a vérszívókat ott nyomják el a rabok. Az is nehezen viselhető, hogy az ember bepillantást nyer a kereskedelmi televíziók világába.
Folyamatosan megy a tévé bent?
Szerencsére nem, vannak korlátok. Viccesen mindig azt mondom, hogy Paks megmentéséhez is hozzájárult a Venyige utcai börtön, mert korlátozták a tévénézést a hőségriadó idején. De a börtönökben olyan szintű török sorozatfüggőség uralkodik, ami sokkoló. Ha például a főhős másfél év után megcsókolja a női főszereplőt, akkor a 160 kilós fogvatartott is olyan ordítozásba kezd, mintha lázadás kezdődne. A legtöbb rab teljesen függő lett, a tévé miatt lemondanak akár a zuhanyzásról vagy a sétáról is, ha éppen akkor kell indulni, amikor kezdődik a következő rész. Bent hétfőn szerdán és pénteken lehet zuhanyozni, bemeneteltől a kimenetelig 5 perc áll rendelkezésre, de ez is elmaradhat, ha a fürdés a poloskairtással esik egybe.”
Hogyan próbálta az Orbán-rezsim megtörni Császy Zsoltot és Tátrai Miklóst?
Orbán és tettestársai 2010-es „fülkeforradalma” után látványosan meghurcoltak néhány aljas indokból kipécézett korábbi vezetőt. A legemlékezetesebb a korábbi állami vagyonkezelő két vezetőjének, Tátrai Miklósnak és Császy Zsoltnak az esete. Császy a jegyzetei alapján meg is írta mindezt „Az Orbán-rezsim börtönében” címmel. (De.hu, Miskolc, 2015.) https://moly.hu/konyvek/csaszy-zsolt-az-orban-rezsim-bortoneben
„Nálam a vád egy feltételezett vagyoni hátrány kísérletének
bűnsegédlete volt. Egy fillér sem mozgott és nem lett kifizetve. (A vád egyéb
jogi és közgazdasági képtelenségei, pedig egy külön történet) Az
őrizetbevételem után a kegyeleti jogomtól való megfosztásomat, pedig jogsértésként
megítélte Strasbourg” – írta erről nemrég, néhány előzetesbe került NER-es
figura ügyei kapcsán Császy Zsolt. https://www.facebook.com/csaszy.zsolt/posts/pfbid0RHakZqEoPV5UATax63sjgMo4fC6yqcC7Q1jng5QZMvPWAN5QZiWvYb4SLkj7Ma5Ul
A Népszava interjúkban, tudósításokban részletesen foglalkozott a NER-es
eljárással, valamint a Császy Zsolt zárkanaplója alapján a miskolci De.hu
kiadónál megjelent kötettel.
(2015. október: „Zárkanaplóban foglalta össze Császy Zsolt, a Sukoró-ügy
másodrendű vádlottja, mi történt vele az előzetes letartóztatásban. A naplóból
könyv született, amelyből az azt kiadó Debreczeni József szerint kirajzolódik a
Fidesz egész koncepciós, politikai gépezetének a működése. Debreczeni, aki
korábban pontosan megjósolta az Orbán-rezsim eljövetelét, most nem tudja, mikor
és milyen módon ér majd véget.”) https://nepszava.hu/1074023_az-orban-rezsim-bortoneben-a-sukoro-per-celpontja-gyurcsany-volt --- (2015.
október: „A per története az, hogyan csalják el az ember igazát - mondta tegnap
zárkanaplója bemutatóján Császy Zsolt. A Sukoró-ügy másodrendű vádlottja
ugyanis Az Orbán-rezsim börtönében című - lapunkban elsőként ismertetett -
könyvében foglalta össze, mi történt vele az előzetes letartóztatásban, melyhez
szerinte kizárólag politikai motiváció vezette a befolyásolt vádhatóságot.” https://nepszava.hu/1074351_csaszy-a-sukoro-ugy-tortenete-hogyan-csaljak-el-az-igazat
2026. november-december
https://tamastibijegyzet.blogspot.com/2026/11/a-hajonaplonak-2026-november-december.html
