Hadházy: Ha ez demokratikus választás lett volna, nem egypárti parlamentünk lenne

 

(Elcsúfított plakát a 2026-os kampány napjaiban, Budapest 6-os körzet)
 

Ha a 2026-os választás demokratikus lett volna, nem így nézne ki a parlament összetétele – mondta Hadházy Ákos, korábbi független országgyűlési képviselő a Klubrádióban május 19-i nyilatkozatában, (A felvételen 22 perc 45 másodperctől. https://www.klubradio.hu/archivum/megbeszeljuk-2026-majus-19-kedd-1605-57838 )

Nem demokratikus választáson dőlt meg ez a rendszer – bár Orbánék bizonyára azt próbálják majd bizonygatni, hogy ők mégsem bontották le a demokráciát. Nyilván ők most azt fogják mondani, hogy na ugye, hülyeséget beszélt a Hadházy, hiszen le lehetett váltani a kormányt.

Biztosan nagyon érdekes lesz, mikor megtudjuk – talán történészek tárhatják fel – hogy miért nem csinálták végig következetesen a fideszesek azt a demokratikus erők elleni támadást, amire felkészültek. Nem tudjuk, miért bizonytalanodtak el tavaly júniusban, miért nem mozgósítottak sokkal több és hatékonyabb fekete ruhást, mint amennyit az ellenzéki tüntetők ellen küldtek, és miért nem csaltak többet. Nem tudjuk, mi miatt történt így. Biztos vagyok abban, hogy azok az ezrek, akik a Pride-törvény kihirdetése után Orbánt meglepve kitartóan és folyamatosan keresztül tüntettek, vagy azok a százezrek, akik Orbánt meglepve csak azért is kimentek a Pride-ra, hogy a szabadságunkért kiálljanak, elbizonytalanították a rendszert.

Mindenesetre, ha demokratikus választás lett volna, nem ilyen lenne az eredmény. Egyrészt, egy demokratikus választáson a Fidesz be sem jutott volna, másrészt a Tisza nem kapott volna ekkora többséget. Arányos választási szabályok szerint nem lett volna 52 százalékkal kétharmada.

A Fideszre ne tekintsünk úgy mintha demokratikus párt lenne, ne tekintsük ellenzéki pártnak. Emiatt a rendszer miatt egypárti parlament jött létre. A Fideszt nem tartom ellenzéki pártnak, hanem az egy bűnszervezet maradéka. Engedjék meg nekem azt a véleményt, hogy a nácikat sem tartom ellenzéki pártnak. Szörnyű nagy baj lenne, ha ez a parlamenti felállás maradna meg.

Tartsuk szem előtt, hogy van még egy feladat előttünk. Itt a lehetőség Orbán letartóztatására. A pénzügyminiszter, a NAV új vezetői vizsgáltassák ki a számlákat, derítsék ki, hogy Orbán apja mennyiért szállította a követ, vagy fel lehetne tárni, hogy a Mészáros mennyiért építette Hatvanpusztát, azonnal világos lesz a korrupció mértéke. Szándék kérdése, hogy megteszik-e a döntő lépéseket.

Hadházy Ákos emlékeztetett egy tanulságos Telex-cikkre ( https://telex.hu/velemeny/2026/05/09/bortonbe-a-felresikerult-szlovak-elszamoltatas-tanulsagai ), amely Fico túlélésének példáját mutatta be: miután súlyos maffia bűncselekmények rázták meg Szlovákiát, és ebbe Fico belebukott, mégis hogyan tudta megúszni az elszámoltatást, és hogyan tudott visszatérni. Ebből szerintem az a megfelelő következtetés, hogy nem kell félni – szögezte le Hadházy. Minden további nélkül előzetesbe lehet tenni Orbánt. A Btk szerint abban az esetben, ha megvan az esélye, hogy a gyanúsított presszionáljon tanúkat, eltüntessen bizonyítékokat, vagy külföldre szökjön, az elegendő indok az előzetes letartóztatásra.

Az ország jövője szempontjából elengedhetetlen, hogy a fő elkövető ne tudjon tovább manipulálni – mondta Hadházy Ákos a Klubrádióban elhangzott beszélgetésben.

Ez a kitűzött céljuk: "no migráns, viszont van pénz"

 

Magyar Péter május 19-i sajtótájékoztatóján a Klubrádió kérdésére azt mondta, hogy a Magyarországra még 2024-ben – a menekültügyi szabályok be nem tartása miatt – kivetett napi egymillió eurós uniós bírság kapcsán nem csak az előző kormányzatot terhelő és egyértelmű politikai, hanem a büntetőjogi felelősség is felmerül. 
https://www.klubradio.hu/adasok/kedden-hozzak-nyilvanossagra-a-kegyelmi-aktat-160841

„Vannak országok, ahol érdekesmód sikerült ezt megoldani úgy, hogy nem jönnek be a migránsok, és ezt megoldották úgy, hogy nem is kell napi egymillió eurós bírságot fizetni”– mondta Magyar, aki szerint ilyen állam például Lengyelország vagy Finnország. Hozzátette, a bírságfizetés megszüntetésére még nem találták meg a „csodamegoldást”. Megjegyezte, hogy ez azonban az Európai Bíróság két évvel ezelőtti döntése után már nem az EB-n múlik.

 „Úgyhogy nekünk kell azt a jogi megoldást megtalálni, hogy illegális migránsok ne tudjanak bejönni az országba, viszont mentesüljünk az egymillió eurós bírság fizetése alól” – nyilatkozta a miniszterelnök. Magyar szerint a bírság miatt Magyarország óriási összeget bukott, eddig majd’ egymilliárd euró elment, de ez a Fideszt meg a propagandát valahogy nem érdekelte.  https://www.youtube.com/watch?v=onwYcmpZIVI

Kommentárom:

"No migráns, viszont van pénz” – lenyűgöző célt tűzött elénk Magyar Péter. Vonzónak tűnő külföldi példákat is említett, a lengyeleket és finneket.

Szerintem sem rossz igazodási pontok, de inkább az oroszokhoz és ukránokhoz fűződő viszonyukban kellene őket követni.

( Az idézett mondat a Klubrádió tudósítójának kérdésére adott válasz, a hangfelvételen hallható - kb az 5. perctől.)

https://www.klubradio.hu/archivum/a-lenyeg-2026-majus-19-kedd-0700-57821

Iványi Gábor szelíden pontosított - ahogyan 2024-ben tette, úgy 2026 májusában is

(Iványi Gábor - forrás: Wikipédia - Szervác Attila fotója)

 

Nem először tapasztalunk "félrecsúszott" kommunikációt Iványi Gábor és tiszás vezetők között.
(A Népszavában ismertetett Czene Gábor egy információt, amely Iványi Gábortól származott: https://nepszava.hu/3322328_magyarorszagi-evangeliumi-testverkozosseg-egyhazi-statusz-ivanyi-gabor-tisza-kormany 
"Iványi Gábor elmondta lapunknak, hogy informális egyeztetést folytatott Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterrel, aki megígérte: a kormány támogatni fogja, hogy a MET visszakapja eredeti egyházi státuszát."

Tarr Zoltán ezt cáfolta, illetve "pontosította": 
https://varosikurir.hu/ket-ellentetes-allitas-de-mit-gondoljunk-mi-ivanyi-gabor-vs-tarr-miniszterium/  
1. A sajtóosztály közleménye: „Semmilyen informális egyeztetés nem zajlott a felek között azon kívül, hogy Tarr Zoltán miniszter úr köszönt Iványi Gábornak a Parlamentben.”
2. Majd Tarr pontosítása: https://www.facebook.com/tarrzoltan.tisza/posts/122171132270898389?ref=embed_post  

"A megjelent sajtóhírekkel ellentétben sem formális, sem informális egyeztetéseket nem folytattam Iványi Gáborral.

Nagyon remélem azonban, hogy a Minisztérium felállását követően, hamarosan le tudunk ülni lelkész úrral, hogy megfelelő keretek között beszéljük meg a Magyar Evangéliumi Testvérközösség státuszát érintő problémákat és ne a sajtón keresztül."

3. Iványi Gábor hivatalos oldalán pedig nem sokkal később ezt olvastuk:

„Sajnálom, ha a sajtóban megjelent hírek, megfogalmazások félreértésekre adhattak okot. Természetesen a státuszunk ügyének a megoldásához egyeztetésekre, párbeszédre és parlamenti döntésekre lesz szükség. Ennek előkészítésén és az ügyre vonatkozó háttéranyagok összeállításán folyamatosan dolgozunk.

Megtisztelő, hogy mindazok, akik drukkolnak nekünk és támogatnak minket, velünk együtt nagyon várják, hogy státuszunk rendeződjön. A további félreértések elkerülésére ha bármilyen konkrét fejlemény lesz ebben az ügyben, saját felületeinken tájékoztatjuk majd a nyilvánosságot.

Iványi Gábor”

Iványi Gábor, Facebook, május 14.

Iványi Gábor végtelenül szelíden, a feszültséget a világért sem fokozva kezelte a dolgot - nem először. Két évvel ezelőtt is "pontosításra" volt szükség.

A linken egy 2024-es eset. Abból az időből, amikor a fideszes "oktatásügy" - végtelen humanizmusában kivárva a vakáció végét -, rapid döntéssel bezáratta a Wesley iskoláit. Sokkolták a gyerekeket, a szüleiket és minden jóérzésű embert. 
 https://varosikurir.hu/igy-vedjen-meg-teged-egy-tiszapartos/  
Tarr Zoltánnak akkoriban kissé féloldalasra sikeredett a nyomorgatott Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és intézményei melletti kiállás:
„…a szervezet részéről is sok olyan lépést látott, amit nem nevezne felelősségteljesnek. Az nem szerencsés, hogy bizonyos közterhek nincsenek megfizetve, hogy bizonyos emberek abban a hiszemben dolgoznak, hogy ők teljes státuszban vannak, aztán megtudják, hogy nem.”

Iványi Gábor akkor így fogalmazott a Klubrádióban:
„Azt remélem, hogy legalább baráti oldalról nem kapunk olyan kritikát, amely a Klubrádió Esti Gyors című műsorában kedvesen nyilatkozó Tarr Zoltántól érkezett, hiszen mondott szegény olyat is, hogy szerinte az emberek úgy dolgoztak nálunk hogy azt hitték hogy teljes státuszban vannak, pedig ez nem így volt. Úgy állította be, mintha mi is csináltunk volna olyan dolgokat amelyek nem helyénvalók. Ha ez így lett volna, akkor korábban sem nyertünk volna Strasbourgban. A strasbourgi döntés igazolt bennünket, hogy nem a mi oldalunkon voltak törvénytelen lépések. Az egy más kérdés hogy van aki nem mer szót emelni nyilvánvaló törvénytelenségek ellen, hanem szépen szelíden vár amíg meg nem javulnak a dolgok – de hát Gandhi és Jézus is, azokkal a tetteikkel amiket a kortársaik kritizáltak, megmozgatták a csendet és passzivitást. Gandhinak egyenesen az volt a véleménye hogy nemszabad eltűrni, nem szabad a rossz törvények megváltoztatására várni, hanem demonstratíve kell megszegni a rossz törvényeket a változás érdekében. Jézus is így gondolkodott: ez az ami miatt például a szombat szent törvénye ellenére is gyógyított szombaton. Jézus a rosszindulatú támadásokra válaszolva azt mondja hogy nem az ember van a törvényért hanem a törvény az emberért. És mi is ezt képviseljük.”

A Kutyapártnak lenne dolga Mérővel és Kovács Gergővel

 

(A 2026-os kutyapárti lista első öt helyezettje)


A Magyar Kétfarkú Kutyapárt támogatója vagyok. A 2026-os választáson a kutyapárti listára szavaztam. Reméltem, hogy a 2010-es keserű tapasztalatok után lesz elegendő (elég lett volna pár százezer) óvatos választópolgár, aki megérti, hogy nem szabad még egyszer kétharmados többséget adni - senkinek. (Nemcsak a tiszásokkal kapcsolatban jogos a bizalmatlanság, de velük is: most nem megyek bele részletesen, hogy Magyar Péter hányszor, hányféleképpen adott okot 2024 óta a kétségekre.)

Orbánék idióta választási rendszerének logikája


Vagyis: azt reméltem, több százezer honfitársam az egyéni körzetekben Orbán leváltására szavaz, tehát a 106 körzet óriási többségében a tiszásra (kivéve Hadházy Ákos budapesti 6-os körzetét, ahol szerintem a kiváló független képviselőnek meg kellett volna adni a bizalmat) – ugyanakkor ezek a százezrek listás szavazatukkal az új hatalom demokratikus ellenzékének listájáról juttatnak be néhány képviselőt az új Országgyűlésbe. (Ahogyan a sokkal tudatosabb mihazánk-támogatók a sötét frakcióval meg is tették…)

 A 2026. április 12-i eredmények ezt igazolták: egyértelműen látszik, hogy a Tisza párt elsöpró győzelméhez a majdnem száz egyéni körzeti győzelemre volt szükség. Abban az esetben, ha pár százezer szavazó kutyapárti (és/vagy DK-s) listára voksolt volna, ahogyan értékei szerint szívesen meg is tette volna, ez nem veszélyeztette volna a Tisza-kormány megalakítását – de megfelelő balanszt biztosított volna a rezsimbuktató új hatalom támogatása mellett a kontrolljára is. 


Az új helyzet 


Ezt a logikát megértette, meghallotta volna, aki akarja és képes rá. A józan óvatosság érvei azonban végül is nem hatottak. Orbánék elnyomására a magyar nép óriási többsége úgy reagált, ahogy szoktak: átzúdultak a túloldalra, és a nagy zajban észre sem vették a kicsiket. Ha pedig a tiszások legradikálisabbjai mégis észrevették a választáson listát állítani merészelőket, abban nem volt köszönet. Amit én láttam és érzékeltem: felhőkben röpültek rá a kutyapártiakra. Tömeges, a fidesz-világ hangnemére emlékeztető arrogancia volt a válasz mindazoknak, akik arra figyelmeztettek, hogy volna más lehetőség is, mint túlhatalmat adni Magyar Péter kezébe. https://tamastibijegyzet.blogspot.com/2026/04/nem-allitjak-le-gyulolkodo-hiveiket.html 

A listás szavazatokért bejelentkező kis demokratikus pártok támogatóit beszívta a Tisza. A kárörvendő Tisza-rajongók szerint ezzel meg is semmisültek – nos, ezt majd meglátjuk. A jövőjük attól függ, hogy a Tiszához áramlók valóban tartósan az új győztessel azonosulnak, vagy felélednek-e termékeny közösségeik helyi szinteken, önkormányzatokban, és a liberális vagy baloldali szavazók újra szabadon tájékozódni kezdenek-e a demokratikus politikai térben.


Mínusz 12 ezer szavazat – kik nyomták egy százalék alá a Kutyapártot? 

 

Súlyos választási kudarc után népszerű sport a felelősség keresése. Ezúttal én is beszállok, de csak egy nagyon súlyos következményekkel járó részletet vizsgálok: vajon kinek „köszönheti” a kiváló öt fős országos pártlistát állító, sok lelkes aktivistájával rengeteget dolgozó, minden lehetőségét megragadva kampányoló Magyar Kétfarkú Kutya Párt azt, hogy még az egy százalékot jelentő kb 63 ezer listás szavazatot sem érte el? Végül is valamivel kevesebben mint 52 ezren adtuk a listás voksunkat a Kutyapártra itthon és külföldön. Ez pedig a kampányra kapott több százmilliós állami támogatás visszafizetésének kötelezettségét jelenti, ami a Kutyapárt politikusai és egyéni képviselőjelöltjei számára rettenetes teher. 

Nem azt vizsgálom, hogy a magyar választók miért nem akartak demokratikus kis pártot bejuttatni a kormányváltó tiszás többség mellett az Országgyűlésbe. Az eredmények utólag is megmutatják, hogy az egyfordulós, győzteskompenzációval torzított választási rendszerben a kis demokratikus pártokra leadott öt százaléknyi listás szavazat némi kiegyensúlyozottságot vihetett (volna) a politikai rendszerbe, anélkül, hogy a Fidesz megbuktatását veszélyeztette volna.

A Kutyapárt sorsa szempontjából most, 2026 májusának elején az a nagy kérdés, hogy mi lehetett a célja Mérő Vera úgynevezett „oknyomozó” dokumentumfilmesnek, amikor néhány nappal a választások előtt bedobta a nyilvánosságba „Az ebek ura” című egyórás filmjét. https://telex.hu/belfold/2026/04/08/magyar-ketfarku-kutya-part-az-ebek-ura-nagy-david-kovacs-gergely

Tények körültekintő vizsgálata helyett szánalmas propagandaszemét 


A téma, amit Mérő Vera a dokumentumfilmnek nevezett dolgozatában feltárt, mindenképpen fontos lenne a közvélemény számára. Hogyan működik a Hegyvidéken a 2024-es önkormányzati választásokon nagy győzelmet arató kutyapárti polgármester, aki egyben a párt társelnöke is? Mi a helyzet a szimbolikus budapesti XII. kerületben?

Mérő Vera állítólag hosszú hónapokon át dolgozott az érintettek megszólaltatásán, a téma feldolgozásán. Az eredmény azonban szánalmas – vagy még inkább felháborító -  lett. Ez a film nem lett más, mint sértett, sértődött, csalódott beszélő fejek összevágott montázsa. Legtöbben így vagy úgy Kovács Gergőt szidják, valamint kap vádakat korábbi zűrös ügyek miatt a Kutyapárt egésze is. Mindezt vagy elhisszük a beszélőnek, vagy nem. A film „alkotói” semmiféle újságírói erőfeszítést nem tettek, hogy a szakma által kidolgozott szabályok és módszerek betartásával és alkalmazásával alátámasszák az interjúalanyaik által elmondottakat. Mérőék a látszatra sem ügyeltek, hogy ez ne tűnjön egy gyűlöletpropaganda-terméknek. Az elérhetetlen Kovács Gergő kivételével senkit nem próbáltak megszólaltatni, senkit nem kerestek meg, semmilyen tényt nem kutattak fel annak érdekében, hogy legalább kiegyensúlyozottabbnak látszódjanak.

Az „alkotók” nyilván azt képzelik, hogy művük úgy tökéletes ahogy van. Ha tudatában lennének, hogy „Az ebek ura” egy félkész izé, nem dobták volna be a nyilvánosságba pár nappal a választás előtt. Mivel azonban ezt megtették, az időzítés alapján teljesen nyilvánvaló, hogy a szándékuk nem az igazság feltárása volt, hanem a Kutyapárt elleni gyűlöletkeltés.

 

Mérő fekete kampánya

 

A választáson a Kutyapárt egy öt fős listával kampányolt, amelyen nem szerepeltek a társelnökök, sem Kovács Gergő, sem Döme Zsuzsanna. Az tehát, amit Mérő a Hegyvidéki önkormányzattal kapcsolatban „feltárt”, nagyjából semmit sem mondott a szavazók 2026 áprilisi támogatását kérő Kutyapártról.

Miért lett mégis annyira sürgős Mérőnek, hogy beindítsa a fekete kampányát? A Kovács Gergő ellen irányzott támadás sürgős, még a kampányidőszak végére időzített beindítása nem szolgálhatott más célt, mint egy hatalmas csúsztatással megzavarni a listán kutyapárti szavazatot leadni készülő választókat. Mint április 12-én kiderült, elég volt 12 ezer szavazót elriasztaniuk, hogy még az egy százalékos küszöböt se érje el a kis demokratikus párt, és a kampánytámogatás visszafizetési kötelezettsége nagyon súlyos helyzetbe hozza őket. 

Nem vagyok kutyapárti passzivista, nem állok személyes kapcsolatban a kutyapárti politikusokkal. Legfeljebb civil szimpatizánsként mondhatok véleményt a párt helyzetéről és annak okairól. Kívülállóként mondom tehát, hogy az, amit és ahogyan Mérő Vera a választási kampány idején művelt, valószínűleg megérhet egy jogi elemzést. A tudatos és hatásos károkozásával, etikátlan, szakmaiatlan eljárásával valószínűleg megalapozhatna egy nagyon nagy összegű kártérítési igényt. Azt, hogy lenne-e esélye egy kártérítési pernek, a Kutyapárt illetékesei dönthetnék el. Személy szerint nagy elégtételt éreznék, ha egy ilyen minősíthetetlen „oknyomozás” elkövetőjének felelnie kellene azért, amit művelt.

 

Vajon Kovács Gergő megússza? 

 

Mérő Vera úgynevezett „oknyomozása” mellett Kovács Gergő társelnök elképesztő tevékenységét is felelőssé teszem a Kutyapárt súlyos helyzetéért. Hitetlenkedve figyeltem, hogy a Válasz Online-hoz igazolt Benyó Ritának nyilatkozva miféle nyegleséggel legyintgetett, hogy nem érdekli a pártja országgyűlési kampánya, nem olvasta a programjukat de nem is kíváncsi rá. Már a gyászos interjú előtt is sok kárt okozott látványos távolmaradásával, de amikor megszólalt, kiderült, hogy nehéz eldönteni, azzal árt többet a Kutyapártnak, ha eltűnik, vagy azzal, ha megszólal. Mérő Veráék stábjának is jó magas labdákat adott azzal, hogy az interjúk készítése idején nem mérte fel, mennyire veszélyes az, ami készül, és még az is több napba került neki a kampányfinisben, hogy megpróbálja „kezelni” a helyzetet. Akkor ennek már jótékony hatása nem lehetett, sőt, talán még ártott is a „társelnök”.

A Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak most sokkal nagyobb gondjai vannak, mint Kovács Gergő személyiségének torzulásai. Amennyiben azonban ez a párt talpon marad, és azzal foglalkozhat, hogy hogyan tovább, meg kell majd szabadulnia Kovács Gergőtől. Kovács Gergő ennek a pártnak a legismertebb arca volt, egész eddigi korszakának jelképe, de 2026-os tavaszi „teljesítményével” nyilvánvalóan eljátszotta ezt a pozícióját.

Karneváli szezon: a régi undokok már elmenőben, az újak még csak készülődnek

 

2026. május 7-i életérzésem:

A józsefvárosi Palotanegyedben dúló beruházók leállítása tudatosította bennem, hogy mostanában úgy érzem magam, mint 1989-ben. A régi undokok rezsimje akkor már gyakorlatilag összeomlott, folyamatosan hátrált, - az újak pedig 1990 tavaszáig még nem kezdhettek kormányozni, így aztán napról napra egyre jobb hírek érkeztek. (Ahogy akkoriban Rév István egy HVG-cikkben megfogalmazta: Grósz Károly feltalálta a tétlen hatalmat, ez volt a legjobb amit tehetett velünk.) Karneváli időszak volt, az uraságok felszabadult kiröhögésének fesztiválja, ami akkor több hónapig tartott.

A mi generációnk már másodszor élhet át ilyesmit. Nem rossz.


A hír, amiről mindez eszembe jutott:

Pikó: Véget ér a jogtiprás Józsefvárosban, érvénytelenítette a Pázmány campus tenderét Lázár
https://www.klubradio.hu/hirek/veget-er-a-jogtipras-jozsefvarosban-ervenytelenitette-a-pazmany-campus-tenderet-lazar-160565

A Tisza nem ígért túl sok jót Ukrajnának – be is tartják az ígéretet

 

 (Metropol, 3. oldal, 2026. április 30.)

„Senki nem akar Magyarországon ukránbarát kormányt” – mondta Magyar Péter a közvetlenül az április 12-i választás előtt megjelent Népszava-interjúban.
https://nepszava.hu/3318311_magyar-peter-interju-valasztas-2026-tisza-part-nepszava
A Tisza párt kampányában Orbán Anita is leginkább a „nem”-eket sorolta: „Orbán Anita nem támogatja sem a háborút, sem Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, sem az illegális migrációt” – hangsúlyozta a párt kampánybrosúrája. https://tamastibijegyzet.blogspot.com/2026/03/elolvastam-tiszas-propagandalapot.html

Ennél a honvédő háborúját vívó Ukrajnától elzárkózó hozzáállásnál sokkal nyitottabbak a tekintélyes magyar diplomáciai szakértők. A Külpolitikai Szakértők és Diplomaták Andrássy Köre - európai uniós tagtársainkkal egyetértően  - Ukrajnát támogató politikát tartana helyesnek abban az állásfoglalásában („Magyarország felemelkedésének egyetlen útja a visszaintegrálódás a demokratikus Európába”, Népszava Szép Szó, 2026. április 4. ), amelynek megfogalmazásában  Banai Károly, Berecz Marianne, Dérer Miklós, Hajdu András, Jeszenszky Géza, Lengyel László, Rosta György, Sz. Bíró Zoltán, Telkes András, Varga Imre és Várkonyi László működött közre.   
https://nepszava.hu/3317403_andrassy-kor-kupolitikai-szakertok-diplomatak-kulpolitika 

„Különösen szégyenteljes az Orbán-rendszer Ukrajna-politikája” – olvasható állásfoglalásukban. – „Az Orbán-kormány az orosz agresszió áldozatát kiáltja ki fő ellenségnek belpolitikai céljai érdekében, miközben Moszkva Európával szembeni politikáját segíti.” 

A tekintélyes szakértők következtetése pedig a helyes Ukrajna-politikáról:  

„Az ukrán-magyar kapcsolat nem egyszerűen szomszédságpolitikai kérdés. Ukrajna nemcsak Európát védi az orosz birodalmi ambícióktól, hanem Magyarországot is.  
Ezért elsődleges érdekünk a bilaterális kapcsolatok rendbetétele. Azonnal megszüntetendő az ukránellenes háborús hisztéria, továbbá be kell kapcsolódni a Kijevet támogató együttműködésekbe. Magyarországnak nemzeti érdeke a tartós ukrajnai béke, az ottani újjáépítés és az abban való magyar részvétel.”


Nem ártana udvariasabb, barátibb üzeneteket küldeni Kijevnek

Magyar Péter azonban mindeddig nem adta jelét, hogy megfogadná a tanácsot. Nem adta világos jelét az új magyar kormányerő szolidaritásának Kijev felé.

Április 29-én aztán Magyar Péter és a beregszászi magyar polgármester tárgyalása kapcsán megtudhattuk, hogy „Magyar Péter június elején akar találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Beregszászon”.  https://nepszava.hu/3320585_magyar-peter-volodimir-zelenszkij-babjak-zoltan-beregszasz  A közleményből kiderült, hogy a kárpátaljai magyarok helyzetével, jogaival kapcsolatos kérdésekben készül határozott tárgyalásra az ukrán elnökkel.

Állítólag „a Kárpátalján élő magyarok érdekében új alapokra akarja helyezni Magyarország és Ukrajna kapcsolatait”, de egyelőre nem adta jelét, hogy a magyar részről megfogalmazott követelések listáján kívül melyek lennének ezek az új alapok.

Fájóan hiányzik ezekből a bejelentésekből az orosz agresszióval szembeszálló ukrán kormány és nép iránti szolidaritás kinyilvánítása, és annak sincs jele, amit a külpolitikai szakértők úgy fogalmaztak meg, hogy „be kell kapcsolódni a Kijevet támogató együttműködésekbe”. 

A diplomácia nyelvén persze Zelenszkij is jelezte, hogy nincsenek túlzott reményei a magyar külpolitika változásával kapcsolatban. Magyar Péterhez intézett gratuláló üzenetében néhány nappal ezelőtt óvatosan fogalmazott: „konstruktív” tárgyalásokat szeretne ezek után Budapesttel. Lavrov barátjához, Szíjjártóhoz, és Putyin cimborájához, Orbánhoz képest persze már ez is nagy haladás lenne.

A fideszesek, amíg lélegeznek, hazudnak


Fenti összefoglalóm megírása után, 2026. április 30-án reggel a "megszokott" Metropol-lerakó helyen azt tapasztaltam, hogy az eddigiekhez képest meglepően csekély számú példány érkezett. Vajon ez a fideszes propaganda-szennylap hattyúdalának jele?

A csütörtöki Metropol "színvonala" azonban nem változott. Valószínűleg az a "szerkesztőség" feladata, hogy mindvégig az aljas propagandát szolgálja. Címlapján hirdeti azt a hazugságot, hogy "Orbán Viktor megjósolta - Magyar Péter máris az ukrán elnök kegyeit keresi" 

A 3. oldalon a fél újságoldalt elfoglaló cikkben sem találunk ennél többet. Nem tudnak idézni Magyar Pétertől semmi olyasmit, mivel nem is mondott semmi hasonlót, hogy Magyar Péter "Zelenszkij kegyeit keresné"., Pusztán a bejelentett beregszászi találkozó tényét minősítik annak, hogy az új magyar kormány "Brüsszel elvárásainak akar megfelelni Ukrajna feltétel nélküli támogatásával". 

Mint láttuk, Magyar Péter éppen hogy túlságosan is tartózkodik az Ukrajna-politikája szolidáris irányba fordításától. Hívei gyakran azzal "magyarázzák" ezt, hogy nem akar támadási felületet adni a fideszes propagandának.

Fölösleges ezen erőlködni. A fideszesek, amíg lélegeznek, hazudnak, semmi szükségük tényekre.

Emlékszik még valaki, mi volt az a MIÉP, és hogyan lett hungarista gyülekezőhely a Hazatérés templomából?

(Hegedűs Loránt, református püspök mellszobra Hajdúnánáson. Alkotó Babusa János szobrász, 2014 - Wikipédia)


A Magyarországi Református Egyház állított egész alakos bronzszobrot dr. Hegedűs Loránt (1931–2013) egykori református püspök, zsinati elnök tiszteletére. Az emlékművet Budapesten, a XIV. kerületben, az Abonyi utcai Zsinati Hivatal székházának kertjében avatták fel 2026. április 25-én. 

Az avatáson megjelent Semjén Zsolt távozó miniszterelnök-helyettes Gulyás Gergellyel, a Fidesz leendő frakcióvezetőjével együtt.
Ott volt ifj. Hegedűs Loránt református lelkész, aki amellett, hogy 1991 és 2002 között püspök volt, 1998-ban a MIÉP-hez kötődő Magyar Út Körök mozgalom tiszteletbeli elnökévé választották.

Részt vett az avatáson Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt leendő egészségügyi minisztere is. https://hvg.hu/itthon/20260426_gulyas-gergely-semjen-zsolt-hegedus-lorant-miep-puspok-szobor-avatas 

Szélsőjobboldali családtagjaival kapcsolatban a Tisza-kormány minisztere így nyilatkozott 2025 októberében:

„– Nem ön az első a családjában, aki politikai szerepet vállal: édesapja, Hegedűs Loránt református lelkész a mai napig a jobboldal és szélsőjobboldal emblematikus alakja, míg bátyja, ifj. Hegedűs Loránt korábban a MIÉP alelnöke volt, 2013-ban pedig a Jobbikkal közösen avatott Horthy-szobrot a budapesti Szabadság téren. Miként viszonyul édesapja, testvére közéleti-politikai szerepvállalásához?

– A mi családunkban vagy orvos, vagy pap lett valaki, a papok pedig általában aktívan foglalkoztak a közügyekkel. Én azonban nem tartom magam politikusnak: most szakpolitikai pályára léptem, és az egészségügyért fogok dolgozni. Ami a bátyámat illeti, az ő politikai nézeteiért, nyilatkozataiért és cselekedeteiért ő tud felelősséget vállalni, de elárulhatom, hogy a legnagyobb politikai vitákat vele tudom lefolytatni. Nem mondom, hogy nincsenek családon belül politikai szakadékok, de a testvéri szeretet ezt mindig át fogja hidalni. Édesapám a Károli Gáspár Református Egyetem alapítója, neki mindig nagyon fontos volt az ország és a határon túli magyarok sorsra. Én is istenhívő vagyok, a hidasi bukovinai székelyek között nőhettem fel, nemzeti érzelműnek tartom magam, és mint a legtöbb magyar ember, szeretnék tenni valamit a hazámért.”

https://www.facebook.com/szemlelek.net/posts/pfbid0257cn2DmCgpCZjBudbt3fWNVRhT16q3G6r9examAPa1Yj8KdDFMdFnaYFgeW5Wgm2l   

A MIÉPes püspök szoboravatása miatt senki még a szemöldökét sem húzná fel, de a tiszás politikus részvétele az avatáson vitákat vált ki. A vélemények igen nagy része megértő, hiszen ez végül is családi esemény, a fiúk tisztelegnek apjuk emléke előtt. Mi ezzel a baj, ugye?...

Csakhogy: 

A szobrot nem Apu kapta, és ott Hegedűs doktorminiszter nem a Tesójával ölelkezett. Azért állította a szobrot a ref. egyház, mert a püspökük művét tiszteletre méltónak tartják. Ez nem családi rendezvény, hanem nyilvános közéleti esemény volt. A magyar református egyház szégyenletes és igen befolyásos irányzatának arcairól van szó, ha esetleg valaki még emlékszik, mi volt az a miép, és hogyan lett hungarista gyülekezőhely a sokkal tisztességesebb múlttal rendelkező Hazatérés templomából.
Természetesen semmi meglepő nincs abban, hogy a magyar jobboldal „mérsékelt” és szélsőséges körei hagyományosan reménytelenül összegabalyodnak. A Tiszától az eddigiek alapján eleve nem vártam valami gyökeres újdonságot a rendszerváltás óta tapasztalhatókhoz képest.