1. A fideszes úgynevezett békemenethez („Nem leszünk ukrán gyarmat” molinóval
vonultak...) nincs hozzáfűzni valóm, szégyenletes, de azt megállapítom, hogy
Orbán a 2002-eshez hasonlóan sebzett vadként viselkedik, ilyenkor különösen
veszélyes. Begőzölt harcosként akár megfordítani is képes lehet a mozgósítási versenyt.
Az RTL Híradónak nyilatkozó békemenetelő, egy fiatal, jól öltözött nő azt
magyarázta, hogy Ukrajna támad minket, terrorista, Putyin Oroszországa
bennünket nem fenyeget, csak magát védi. Jézusom...
2. Nem mentem be ezen a március 15-én a városba, legfeljebb a kutyapárti
hídfoglaló piknik érdekelt volna, de végül is a külvárosban töltöttem a
délutánt (délelőtt a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség istentiszteletén
vettünk részt, nagyon szép, az ünnephez méltó órákat töltöttünk ott). A
Klubrádió délutáni közvetítését, Magyar Péter beszédét és a stúdióban rendezett
beszélgetéseket hallgattam meg.
(( https://www.klubradio.hu/archivum/marcius-15-2026-marcius-15-vasarnap-1400-56364
A stúdióban Dési János és Pálinkás Szűcs Róbert vendége
volt Haraszti Miklós újságíró, az EBESZ egykori
sajtószabadság-referense, egy időre csatlakozott Rostás-Péter István,
a Kolozsvári Rádió szerkesztő műsorvezetője és Gáspárik Attila színész,
tanár, médiaszakember, valamint bejelentkezett Sükösd Miklós szociológus,
politológus, médiakutató is és persze fogadtuk hallgatóink üzeneteit,
élménybeszámolóit. ))
3. Magyar Péter hosszú ünnepi beszédéről az általam meghallgatott vélemények
általában rendkívül kedvezőek. (Két kivétel: a Klubrádió stúdiójában reagáló
Gáspárik Attila érezhetően visszafogott volt, Magyar Péter szónoki
képességeinek dicséretére szorítkozott – és ugyancsak a Klubrádióban hétfőn
reggel Kukorelly Endre jegyezte meg, hogy a szónok háromszor kerekítette le,
fejezte be beszédét retorikailag, ilyenkor pedig nem illik újra belekezdeni egy
hosszú folytatásba...)
Nekem azért vannak további kifogásaim:
– a beszéd elejének dagályos „történelmi” felvezetése 1848. március 15-éről, amely napon állítólag egyszerre dobbant minden szív, bosszantóan történelmietlen. A legtöbb helyre napokkal később vitte el a postakocsi a 12 pontot és a Nemzeti dalt a pesti hírekkel, és ez csak egy technikai kifogás. Engem az ilyesmi filmek esetében is zavar, ünnepi szónoklattól is elvárnám, hogy aki megírja, ne legyen ennyire „nagyvonalú”...
– számomra az
a hosszú, sokak által lelkesen idézett rész is elgondolkodtató, hogy hogyan
határozta meg szónoklatában Magyar Péter a „polgárt” – szemben az alattvalóval.
Ez a „polgári” program, amit 2026-ban meghirdet a főtiszás, nagyon emlékeztet a
Fidesz1.0 „polgári Magyarország” programjára, amelyről utólag cinikusan
megvallotta egyik belső emberük, hogy az nem más, mint politikai termék. Azok a
jellemzők, amelyeket Magyar Péter 2026. március 15-én felsorolt, nem a szabad,
független, saját lábán álló és külső befolyásoktól nem rángatható polgári
egzisztenciák jellemzői, hanem olyan állami szolgáltatások, amelyeket egy
állampolgár elvárhat egy működőképes országban egy jogállamtól. Vonzó ígéretek
egy leendő miniszterelnöktől, de senki nem gondolhatja, hogy ettől lesznek a
szavazói függetlenek és szabadok. Az ókori Róma plebsének óriási tömege sem
lett polgár attól, hogy a császárok a saját jól felfogott érdekükben tiszteletben
tartották szerzett jogait, a rendszeres adományokat, a kenyeret és a cirkuszt.
– Magyar Péter jellemének „nagyságát” mutatja, hogy ezúttal sem bírta megállni,
hogy ne gyurcsányozzon egy kicsit. Teljesen fölöslegesen keverte bele amúgy is
dagályos szózuhatagába. Egy kirívóan zavaros mondata a beszédében így szólt: „A
múlt világháborúkat, percembereket, Rontó Feriket és Ártó Viktorokat kényszerített
hazánkra.” (A klubrádiós hangfelvételen 164 perc 30 másodpercnél.)
3. Nagyon örültem, amikor a Klubrádió stúdiójába megérkezett Gáspárik Attila,
aki március 15-én repült Marosvásárhelyről Budapestre (40 perc alatt), majd a
városi tumultusban a repülőtérről két és fél óra alatt sikerült eljutnia a
Benczúr utcába.
Gáspárik Attila a tőle megszokott színt vitte a társalgásba, szempontjai,
gondolatai mint mindig, üdítőek voltak számomra.
Eleganciája ezen a március 15-i beszélgetésen is átsegítette a társalgás feszült pontjain.
Egészen
nyilvánvaló volt a rádió munkatársai, és különösen a meghívott vendégként nyilatkozó
Haraszti Miklós szándéka, aki megpróbálta egy kis DK-szidalmazásba és
Tisza-méltatásba belevonni Gáspárik Attilát. Azt remélték, hogy együtt
szidhatják vele, mint erdélyi értelmiségivel a DK-t, amiért a párt a 2026-os
választások egyik témájává tette a határon túliak szavazati jogának kérdését.
Hát, ezt a célt nem érték el. (A részlet a klubrádiós hangfelvételen a 148.
percnél hallható. https://www.klubradio.hu/archivum/marcius-15-2026-marcius-15-vasarnap-1400-56364 )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése