Ujgurok? Tibet? Hongkong? Tajvan? Meddig ér a kínaiak keze?

   

Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület térképe - Forrás: Wikipédia (TUBS vektorgrafika)

 

Aki hajlandó odafigyelni a világnak bennünket közvetlenül nem érintő dolgaira is, mindenféle furcsaságokat tapasztalhat arról, hogy mennyire vagyunk (lehetünk?) nyíltak és őszinték a Kínai Népköztársaság viselt dolgaival kapcsolatban. Ne feszegesd az ujgurok, a tibetiek, a szabadság hongkongi hívei sorsát, különösen pedig Tajvant ne emlegesd, ha jót akarsz…  

Augusztus közepén éppen egy pozitív példa irányította erre a témára a figyelmemet. Egy rádióműsor juttatta eszembe, hogy a magyar közvélemény feltűnő közönye ellenére itt is foglalkozik néhány civil és újságíró tibetiek tragédiájával. A Klubrádióban Para-Kovács Imre hívta a stúdióba a Tibetet Segítő Társaság képviselőit, akik hatalmas ellenszélben is igyekeznek képviselni Tibet ügyét. https://www.klubradio.hu/archivum/otos-para-kovacs-imrevel-2026-augusztus-17-hetfo-1005-59898    

Ez a rádióműsor üdítő sziget. Para-Kovács Imre rádióműsorában hosszú évek óta rendszeresen teret ad ennek a témának. Ha a tibetiek sorsának javulását nem is érheti el ezekkel a stúdióbeszélgetésekkel, legalább felhívja a figyelmet a kínai propagandától eltérő szempontokra, a Magyarországon élő tibetiek által szervezett eseményekre. Arról is értesülhetünk, hogy milyen meglepően széles mozgástérrel rendelkeznek a kínai hatóságok külföldön. (Legalábbis olyan helyeken, ahol a szuverenitás védelmére Pekinggel szemben nem túlságosan érzékenyek a helyi hatóságok. Úgy tűnik, mintha Magyarország ilyen hely lenne.) Ha kínai vezetők érkeznek Magyarországra, a „népi Kína” hatóságai és itt tevékenykedő „biztonsági emberei” elképesztő erőfeszítéseket tesznek, hogy Tibet létezésének még nyoma se lehessen a budapesti utcákon... 

Aztán a Magyar Hang szeptember 4-én megjelent számának Publicisztika rovatában figyeltem fel Kalmár Benedek „A kínaikérdés” című publicisztikájára, amelyben a szerző kemény kérdéssel indít: „Mit reagálna Magyarország, ha egy napon Kína megtámadná Tajvant?” A szerző a cikkben azt fejtegeti, hogy annak érdekében, hogy egy ország ne legyen kénytelen éles helyzetben elárulni a tajvani függetlenséget, minél előbb meg kell kezdenie a szabadulást a kínai függéstől. Kalmár Benedek Putyin Oroszországát és a Kínai Népköztársaságot is a fenyegetések közé sorolja. Nem meglepő, hogy a szerkesztőség ehhez a publicisztikához társította azt az olykor odabiggyesztett közleményt, hogy az itt közölt „véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját”.   

Aztán itt van még egy friss hír Kínából, amely alapján olykor a magyar médiából is tájékozódhat a valóságról, aki odafigyel. Egy újabb részlet, amely a „népi Kínához” visszakerült Hongkong sorsát érzékelteti: „Egy hongkongi bíróság hét év börtönbüntetésre ítélte a 69 éves Li Csök-jent és a 41 éves Csau Hang-tungot, miután államellenes felbujtás vádjával bűnösnek találták őket – írta meg a Reuters. Mindketten vezetői voltak annak a csoportnak, ami évente megemlékezéseket szervezett a pekingi hatóságok által 1989-ben a Tienanmen téri demokráciapárti tüntetők ellen végrehajtott vérengzés emlékére.” https://telex.hu/kulfold/2026/09/11/tienanmen-ter-tuntetes-megemlekezes-szervezo-hongkong-het-ev-bortonbuntetes 

Mindezt meg sem írtam volna blogomban, ha idén augusztusban nem figyeltem volna fel egy különös riportra, amely elgondolkodtatott arról, hogyan kezeli a magyar média a Kínával kapcsolatos ügyeket. Rendkívül népszerű, sok százezres elérésű, és általában nagyon színvonalas műsorban, az RTL Házon kívül magazinjában foglalkoztak ujgur témával – de úgy tették, hogy felhúztam a szemöldökömet… 

A Házon kívül időnként külsős cég, a KRÁSS CONTENT riportjait is bemutatja. Az említett augusztusi adásban egy új sorozatukat indították Magyarországon élő és dolgozó külföldiekről, „Befogadva” címmel. (A Házon kívül internetes felületein ennek nem találtam nyomát.) Egy budapesti ujgur vendéglő, a Pivot tulajdonosait, egy testvérpárt mutatták be. Vártam, hogy a kulturális és gasztronómiai információk mellett azért tisztességesen képbe helyezik a nézőket az ujgur tartomány és az ujgur lakosság szorongatott helyzetével kapcsolatban is, de a szerkesztőség annyira szőrmentén kezelte ezt a témát, ami nem lehet véletlen. Jobb az óvatosság? Nem kell a kínaiak figyelmét felkelteni?

A riport felvezetőjében Boros Krisztina annyit mondott az ujgurokról, hogy „a hatóságok nem bánnak kesztyűs kézzel a tartománnyal”. Magában a riportban olykor értelmező feliratok jelentek meg az ujgur tartomány földrajzi, kulturális jellemzőiről – és az egyik felirat megemlítette, hogy egyes információk szerint Kína „átnevelőtáborokat” tart fenn. Maguk a budapesti ujgur vállalkozók egyáltalán nem pedzegették, hogy mi a politikai helyzet hazájukban, legfeljebb két közvetett információ kelthette fel figyelmünket. Az egyik egy pozitív info, mely szerint az egyik fiatal üzletember Sanghajban végzett felsőfokú tanulmányokat, a másik pedig, amikor azt sorolták, hogy a Pivot csapata igazi multikulturális társaság: van köztük például lengyel, belarusz, laoszi, és még tajvani is. Így mondták: tajvani. A „népi Kínából” származó munkatársat nem említettek. 

2022 – 2023 körül az RTL Magyarország nem bánt ennyire szőrmentén az ujgur üggyel. Szorgosan tájékoztatták a nézőket az elnyomásról. Éppen ezért tűnt fel ez a 2026-os visszafogottság…


https://rtl.hu/cimke/ujgur 

2023 szept 15  https://rtl.hu/hirado/2023/09/15/hszincsiang-kinai-kormanyzo-talalkozo-ujgurok   
Nem verték nagydobra, de nálunk járt a kínai kormányzó, aki az ujgurok ellen elkövetett jogsértéseiről is ismert

 

2023 szept 14 
https://rtl.hu/belfold/2023/09/14/kina-kormanyzo-ujgur-magyarorszag-latogatas   
Teljes titokban látogatott Magyarországra az emberijog-sértésekkel vádolt kínai kormányzó

Az Ujgur Autonóm Terület vezetője, Erkin Tuniyaz ellen több szankció is érvényben van.

Magyarországon járt szeptemberben Erkin Tuniyaz, a kínai Hszincsiang kormányzója, vagyis az Ujgur Autonóm Terület emberijog-sértésekkel vádolt feje, írja a Telex a VSquare hírlevelére hivatkozva. A látogatásról eredetileg a kínai állampárt lapja számolt be.

A lap emlékeztet, hogy Tuniyaz ellen 2021 óta amerikai szankciók vannak érvényben. Korábban egy angliai, egy belgiumi és egy franciaországi látogatását is lemondta aktivisták és brit politikusok tiltakozása miatt. Ennek ellenére Magyarországon fogadták szeptember 4-e és 6-a között.

Tuniyaz a hírek szerint a kínai gazdasági és társadalmi sikerek taglalása mellett főként Hszincsiangról beszélt Magyarországon. Arról is szólt, hogy idén lesz 74 éve, hogy Magyarország és Kína diplomáciai kapcsolatot létesített egymással, és tizedik éve működnek együtt az Egy övezet, egy út névre keresztelt programban.

Az Ujgur Autonóm Területen az ENSZ jelentése szerint emberiség elleni bűncselekményeket követtek el az ujgurok ellen, korábban kiszivárgott rendőrségi dokumentumok szerint pedig kiterjedt rendőrállamot építettek ki az etnikai kisebbségek megfigyelésére és internálására.

 

 

2023 máj 23 
https://rtl.hu/rtlplusz/2023/05/23/elozetes-kina-az-ujgurok-tragediaja-majus-31-rtl-plusz 
Kína – Az ujgurok tragédiája május 31-től az RTL+-on

2022 szept 01 
https://rtl.hu/kulfold/2022/09/01/kina-ujgur-cafolat-ensz 
Kína szerint téved az ENSZ: nincs semmi látnivaló az ujguroknál

2022 szept 01 
https://rtl.hu/kulfold/2022/09/01/hszincsiang-kina-nepirtas-ensz-jelentes 
ENSZ: Kína emberiesség elleni bűnöket követhetett el Hszincsiangban

 

2022 máj 16 
https://rtl.hu/kulfold/2022/05/16/kina-ujgur-borton-lista 
Sehol a világon nincs annyi bebörtönzött, mint egy ujgurok lakta kínai megyében

2022 febr 01 
https://rtl.hu/kulfold/2022/02/01/ujgur-kisebbseg-halalos-itelet-tankonyv-mao
Halálra ítéltek egy kínai férfit, mert olyan témáról írt tankönyvet, amit még Mao is támogatott