Majtényi: "Csak törölgettem a szemem, hogy jól látok-e, amikor ezt olvastam”

 

Majtényi László az újraindított Népszabadságnak 

 

Simon Zoltán, az új csapat által lélegeztetőgépre kapcsolt Népszava Szép Szó mellékletének korábbi szerkesztője készített nagy interjút Majtényi Lászlóval, volt adatvédelmi biztossal, az ORTT egykori elnökével, aki az Orbán-rezsim elleni küzdelem idején felvállalta az ellenzék felkérését a köztársasági elnök-jelöltségre. 

A Népszabadság újraindítása körüli meghökkentő zűrzavart jelzi, hogy a négyoldalas interjú végén ez a közlemény olvasható: „Az interjú teljes terjedelmében a Népszabadság honlapján olvasható.” Na, ez az, amit nem kell elhinnünk… Az új szerkesztőség azonnal lefagyasztotta a korábban kiválóan szerkesztett nepszava.hu oldalt, és elindított egy nagyjából használhatatlan, helyenként már-már komikus módon „szerkesztett”, olykor teljesen értelmezhetetlen nszo.hu honlapot. Nagy elkötelezettség kell, hogy valaki rendszeresen figyelje az nszo.hu oldalt.

Majtényi László gondolatait tehát egyelőre (?) hiába keresnénk a megjelölt helyen.
(FRISSÍTÉS: október 29-én az interjú felbukkant a Népszabadság honlapján 
https://www.facebook.com/laszlo.majtenyi/posts/pfbid0jX4XerVukc7mZFc3SXbmD1vHVsqguYcayNUi4vWYQHvyKCwkDsUByYwEb3f4hFixl   )
 A Népszabadság második száma valószínűleg még kapható az újságosoknál. A lapszám címoldalán az Európai Bizottság elnökét láthatjuk, és ha magunkkal visszük az olvasószemüvegünket, felfedezhetjük a lap tartalmából a Majtényi-interjú, a Gyurgyák-interjú és Ábrahám Ambrus BYD-témájú elemzés ajánlóját.

De térjünk rá ajánlómra! Majtényi László gyakran, szívesen nyilatkozik az elmúlt hetek-hónapok eseményeiről, sok megállapítása ismerősként köszön vissza, de így együtt, különösen erős üzenetet hordoz.

Itt most a rengeteg érdekes gondolat közül teljesen szubjektíven mazsolázó szemlém következik.

 

Az Alkotmánybíróságról

 

Felfoghatatlan, hogy az Alkotmánybíróságnak miért nem egy az egyben rakták ki a szűrét – mondja Majtényi.

A Tisza eljárása nem volt őszinte és jóhiszemű, ráadásul felemás eredményre vezetett, hiszen ma is többségben vannak az AB-n azok a bírák, akik a hitvány működésért felelősséggel tartoznak.

. Alkotmánybíró maradt például Kozma Ákos, aki korábban ombudsman volt, és „kifejezetten csúfot űzött” ebből az intézményből. „Kozma rendszeresen elcsámborgott a börtönökbe és az állami gondozott gyermekeket nevelő intézményekbe, ahol vigyázzban, sorban álltak a gyerekek, miközben ő slim fit öltönyében virított és jattolt a smasszerekkel” – olvasható az interjúban.

 

Péterfalvi Attila esete

 

Majtényi László az ombudsmani hivatal megcsúfolása mellett az adatvédelmi biztos dolgait is szívügyének tekinti. Ma is Péterfalvi Attila a NAIH elnöke, aki például a Tisza-applikáció ügyében az előző hatalom kiszolgálójaként járt el, és kilátásba is helyezték a kipenderítését, de mintha elfelejtették volna.

 

Ligeti Miklós alkotmánybíró lett 

 

„Nem voltam boldog Ligeti Miklós (alkotmánybíróvá) jelölésétől sem, akit nagyon sokra tartok a korrupcióellenes tevékenysége miatt, de Ligetire senki nem gondolt alkotmánybíró-jelöltként” – mondta a Népszabadság-interjúban Majtényi László.

Majtényi „természetesen nem állítja, hogy szándékosan be akarták tapasztani a száját”, de a demokrácia ügyét máshol hatékonyabban képviselhette volna. 

Majtényi László megemlíti azt a furcsaságot, hogy „az új hatalom irányába helyezkedő Péterfalvi a közelmúltban kitüntette Ligetit az információszabadság napján. „Ligeti, meglepetésemre, ezt elfogadta, és köszönőbeszédében azt mondta, hogy Péterfalvival együttműködve, egymástól kölcsönösen tanulva végezték a munkájukat. Csak törölgettem a szemem, hogy jól látok-e, amikor ezt olvastam” – mondta Majtényi László. 

 

Kívülről vagy belülről jelöljék a legfőbb ügyészt? 

 

„Ön szerint az ügyészségen belülről kellene utódot találni, ahogy az államfő gondolja, vagy kívülről?” – kérdezte Simon Zoltán. 

„Ha a rendszerváltás utáni legfőbb ügyészeket nézzük, kiemelkedőnek Györgyi Kálmánt tartom, aki az egyetemi katedráról érkezett a pártállami ügyészségre, és egy pillanat alatt átfordította azt jogállami működésbe. Tehát jó érvek szólnak amellett, hogy az ügyészségen belülről kell jelöltet keresni, de talán még jobban lehet érvelni egy rátermett, kívülről jött büntetőjogász mellett” – olvashatjuk ezt, és még nagyon sok fontos gondolatot a „Most nyitva az alkotmányos ablak” című interjúban.  


https://varosikurir.hu/majtenyi-laszlo-az-ujrainditott-nepszabadsagnak/

Október 23-án már a Köztársaság Alkotmányát hirdethetnénk!

Minimális ellenzéki győzelem esetén, kétharmados többség nélkül vajon mit lehet kezdeni az Orbán-rezsim intézményeivel? Követhetjük Vörös Imre és jogtudós kollégái tanácsát? Fontos vita lett volna ez, de az ellenzék vezetői közül egyedül Karácsony Gergely próbálta felvetni aggályait. A főpolgármester szánalmas bénázása kiejtette az ő álláspontját a politikai alternatívák közül, de a vita ezzel nem zárult le.

Miért is nem készül már a Köztársaság Alkotmánya?

Karácsony Gergely mások mellett Majtényi László véleményére és tekintélyére hivatkozott. https://www.facebook.com/karacsonygergely/photos/a.266672553365598/4718986578134151
Majtényi László többször kifejtette, szerinte, és az általa vezetett Eötvös Károly Közpolitikai Intézet álláspontja szerint hogyan kell kidolgozni és elfogadni az alkotmánynak nem tekinthető fideszes „alaptörvény” helyett az új köztársasági Alkotmányt.
Álláspontjuk az, hogy nem lehet egyszerű többségre hivatkozva ráerőszakolni az országra egy újabb alkotmány-kísérletet, amely így megint legfeljebb a fél országé lenne, megbuktatásáig…
„Az EKINT műhelyéhez tartozók számos alkalommal kifejtették, hogy a negyedik köztársaság alkotmányának széles, a választásokon a mai kormánypártra szavazó polgártársainkat sem kirekesztő társadalmi konszenzuson kell alapulnia, az alkotmányozási folyamatot erre tekintettel pedig komoly társadalmi vitának kell megelőznie. Emiatt elmondhatjuk, hogy az elmúlt hetekben – noha ez közben valószínűleg eszünkbe sem jutott – talán már Magyarország végleges demokratikus alkotmányát kezdtük el megalkotni. Azt az alkotmányt, amely végre a polgárok lelkében lel otthonra.”
(Lásd itt: „Az előválasztással Magyarország demokratikus alkotmányát kezdtük el megalkotni”) https://www.facebook.com/eotvoskarolyintezet/posts/4367754019927089

A fideszes „elitre” nincs szükség

Majtényi László a Klubrádióban hosszú beszélgetésben mondta el, hogy véleménye szerint nem szabad feles többséggel kapkodni, az új alkotmány kidolgozása hosszú folyamat lesz, erre időt és figyelmet kell szánni.
https://www.klubradio.hu/archivum/reggeli-gyorsreggeli-szemely-2021-oktober-11-hetfo-0900-majtenyi-laszlo-20451
Szakmai és civil gyűlések hosszú sorozatában kell biztosítani a társadalom minél teljesebb részvételét.
Az új többségre támaszkodó kormánynak és parlamenti képviselőinek szerinte azonnal ki kell adnia egy világos, egyértelmű ünnepélyes politikai nyilatkozatot a szabad, demokratikus Magyar Köztársaság felé vezető lépésekről.
Ezután lesz lehetősége visszaverni a fideszes politikusok próbálkozásait, amíg meg nem szilárdítható az új rendszer.
Fontos megjegyzés volt, hogy az erkölcsileg intézményesen elbukott „Fidesz-elit” nem vehet részt az új rend kiépítésében, de azokat a szavazókat, akik állampolgárként későn ébredtek, és voksukkal hatalomban próbálták tartani Orbánékat, nem szabad kizárni a folyamatból. Konszenzusra kell törekedni.

Máris el kell kezdeni az alkotmányozást!

Róna Péter közgazdász, az Oxfordi Egyetem tanára teljesen új alkotmány megalkotását tartja megfelelőnek.
https://www.klubradio.hu/adasok/rona-peter-legyen-az-ellenzek-a-normalis-magyarok-partja-szemben-az-orbani-hozongessel-121184
Szerinte az úgynevezett alaptörvény nem felel meg az alkotmány fogalmának; „érvényes törvény, de nem alkotmány”. Róna Péter kifejtette: az ellenzéknek már régen meg kellett volna fogalmaznia a saját alkotmánytervezetét, elsősorban civil szervezetek segítségével közvitára bocsátania, és amikor az új kormány megalakul (ha győz az ellenzék), első dolgaként népszavazást kezdeményeznie róla.

Előválasztás után közös munkát!

Kiváló javaslatnak tartom Róna Péter gondolatát! Az ellenzéki egységet megterhelő előválasztási folyamat után az Orbánék elleni készülődésnek hatalmas lendületet adna a köztársasági Alkotmány megtervezése, és hónapokon át képes lenne egyben tartani a most mozgósított ellenzéki tömeget. A gyűléseket, vitákat az Orbán-rezsim uralkodásának végső hónapjaiban is meg lehetne szervezni. A fideszes tábor részvételére ebben a fázisban nem lehet ugyan számítani, de a kapukat mindvégig nyitva kellene tartani számukra is. Amint szembesülnek majd a vereségükkel, azonnal meg kell őket szólítani, meghívni őket az új alkotmányozó nemzeti többség táborába, hogy amilyen gyorsan csak lehet, népszavazás szentesítse és erősítse meg Alkotmányunkat.
Miért kellene akár egy percet is várni az alkotmányozással a választási csata végéig?