2022. június 14., kedd

Botrányok Horn Gyula emléke körül

Alább a NOL beszántott archívumából a cikkeim romjai közül kimentett szöveget közlök blogomon egy 2006-os botrányról, amelynek már akkor is érintettje volt Horn Gyula, és az ügyben gyászos szerepet játszott Sólyom László köztársasági elnök, valamint Wittner Mária.  

Az ügyet azért említem, mert ismét Horn Gyula megítélése és emlékének nyilvános megörökítése körül fodrozódnak a hullámok. Lásd például ezt az összefoglalót a Klubrádió honlapján. https://www.klubradio.hu/adasok/karacsony-gergely-szovege-hamis-a-horn-gyula-utca-ugyeben-127016  

(A 2022-es ügyről az a véleményem: nem ilyen ügyekben kellene  a baloldalnak szimbolikus háborút indítania. Horn Gyuláról rendezzenek konferenciát, adjanak ki életútját és teljesítményét elemző kötetet, vagy válasszanak más alkalmas formát a méltó emlékezésre - de a közterület elnevezése alkalmatlan az itt szükséges árnyalt közelítésre.)  

 


 



XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX  


Sólyom László morális válsága

A 2006 ősze óta eltelt időben a köztársaság elnöke a problémák kezelését elősegítő első számú közjogi méltóságból a problémák egyik forrásává vált. Minden korábbinál nagyobb szükség lenne egy tekintélyes államfő moderáló szerepére, de a jelenlegi államfő tekintélye minden korábbinál mélyebbre jutott. Legutóbbi botlását augusztus 25-én követte el, amikor saját, "56-os értékeket" védelmező érvelését felejtette el alkalmazni.

Mindössze néhány héttel ezelőtt - Horn Gyula kitüntetésének megtagadását indokolva - fejtette ki, szerinte mit gondoljunk a Köztársaság és 1956 viszonyáról, de azonnal megfeledkezett róla, amint a Fideszbe befurakodott szélsőjobboldalival szemben kellett volna határozottan alkalmaznia.
 
"Az 1956-os forradalom tagadása a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének tagadása."
Ez az idézet Sólyom László Gyurcsány Ferencnek írt leveléből származik. Így indokolta az államfő Horn Gyula magas állami kitüntetésének megtagadását.  Ha ezt az érvelést a köztársasági elnök érvényesnek tartotta júliusban, talán érvényesnek kellene tartania augusztus végén is.

Mi történt augusztus 25-én? A Sándor-palota előtt tartott tömeges meggárdulás alkalmából, egyáltalán nem mellékesen Wittner Mária fideszes képviselő az államfő orra előtt gyalázta meg a Köztársaságot - már ha elhisszük Sólyom Lászlónak, hogy 1956 becsületének nyilvános megcsúfolása a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével ellentétben áll (hogy elhisszük-e ezt az államfőnek, arról később).

Ha igaza volna Sólyomnak...

... abban, hogy miért kellett megtagadnia Horn Gyula kitüntetését, a köztársasági értékek pártatlan őrének ezen az alapon egyenesen kötelessége lenne fellépni - ha nem is minden esetben, de legalább a legkirívóbb, legszégyenletesebb esetekben - az 1956-ra gyalázatot hozó közéleti megnyilvánulások ellen.

Az államfő ilyen megnyilvánulásnak ítélte az 1956-os forradalmi erőkkel szemben fegyvert fogó, és akkori döntését ma is vállaló, tetteit indokoltnak tartó Horn Gyula magas állami kitüntetésre terjesztését. A köztársasági elnök szerint gyalázat, hogy Horn Gyula 1956-ban fegyvert fogott a "közrend védelmében". Ezt Sólyom László számára az sem írhatja felül, hogy Horn a jelenlegi köztársaság alkotmányát tisztelő közszereplő, aki a köztársaság megdöntésére semmilyen formában nem uszít. Sólyom ezért szimbolikusan kitaszította Hornt a Magyar Köztársaság  kitüntethető polgárai köréből.

Augusztus 25-én azonban minden eddiginél súlyosabb támadás érte 1956 eszmeiségét. Wittner Mária Fidesz-képviselő nem átallotta az 1944-es szellemiséget árasztó gárdisták avatására legalább jelképesen behurcolni az 1956-os zászlókat. 

Az elnök a Horn-affér után nem hagyhatná szó nélkül az 1956-ra hivatkozva, a parlament legnagyobb ellenzéki frakciójából szélsőséges uszítókat pártoló Wittner ámokfutását. Ha valami veszélyezteti az 1956-ra alapozott köztársasági értékrendet, az a halálos ítéletére hivatkozó képviselő által Fidesz-védőernyő alatt elkövetett folyamatos szélsőjobboldali hergelés. Wittner egy ország számára kapcsolja össze a szélsőjobboldali gyűlölködést és 1956-ot. Márpedig ez a kettő nem lehet azonos. A Köztársaság értékrendje nyilvánvalóan nem ezen az alapon épült fel.

Ha érvényes hivatkozási alap lehetett 1956 értékeinek védelme a Horn Gyula-ügyben, akkor ebben a sokkal súlyosabb esetben még inkább érvényesnek kell lennie.

Ha Sólyom László ebben az alkotmányos alapértékeket érintő kérdésben egységes álláspontot akar képviselni, akkor egy kitüntetés odaítélésénél sokkal nagyobb súlyú ügyben hasonlóan határozottnak kellene lennie.  Ezúttal nem az 56-osok - hajdani - ellenfelétől kellene védeni az 56-os értékekre alapozott Köztársaságot, hanem az alkotmányos értékek jelenlegi ellenségétől, az 56-ra hivatkozó szélsőjobboldali uszítástól. Szép feladat lenne ez egy államfőnek,  ha morális etalon kíván lenni.

Sólyomnak azonban nincs igaza...

 ...   amikor Horn Gyula kitüntetésének megtagadását indokolva azt a látszatot keltette, hogy a Köztársaságnak és elnökének bármi dolga lehetne polgárainak 1956-ról alkotott véleményével. (Magyar Köztársaság Alkotmánya, 61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.) Ha Horn Gyula pályáját és tevékenységét minősítő döntését indokolni próbálja, annak ilyen megalapozást nem adhat.

Amennyiben ez a liberális közelítés elfogadható, akkor az államfőnek persze semmi dolga Wittner Mária Fidesz-képviselő véleménynyilvánításaival sem. Nem kötelessége észlelni a lyukas zászlók körülhordozását a szélsőséges demonstrációkon. Mindennek észlelését és  értékelését rá kell bíznia a közvéleményre és a választópogárokra.

Ebben az esetben azonban az államfőnek Horn Gyula kitüntetés-ügyében adott indoklása is a véleményszabadság megengedhetetlen korlátozása volt. 

Sok korábbi példa alapján eddig is tudtuk: kétélű fegyvernek bizonyulhat, ha egy közszereplő erkölcsi mércét próbál felállítani polgártársainak. Ilyenkor természetszerűleg megindul a méricskélés, és maga az etalon is számítson rá: minden lépése vagy mulasztása gyorsan megítéltetik.

Sólyom László már elnöki ciklusa elején eljutott odáig, hogy nehéz komolyan venni morális intelmeit.  

Tamás Tibor, NOL, 2006. augusztus



2022. április 7., csütörtök

A hazaárulásra szavaztatok, ugye tudjátok?


 

Üzenet a fideszes szavazóknak, 2022. április 3-a emlékére.


Ritkán fordul elő a parlamenti választások történetében, hogy ennyire egyértelmű a választók helyzete, mert a bő egy hónappal a választás előtt elkövetett brutális agresszió tettese a magyar vezér barátja, a vezéré, aki képtelen szembefordulni Putyinnal. Magyarországot egész Európa és az atlanti szövetség is megveti. Meg kell tehát szabadulni a hazaárulóktól. Ennél egyértelműbb nem is lehetett volna a választás tétje.
A nép nagy többsége azonban megerősítette a borzasztó irányt, ezzel a felelősség már nem “csak” egy politikai párté, hanem “a magyaroké”. Újra kétharmados többséget adtak azoknak, akiknek egyetlen egyszer sem lett volna szabad, mert gátlástalanul visszaélnek minden lehetőséggel, sötét rezsimet berendezve, generációkat tönkretéve.
Máris látjuk, hogy az Orbán-rezsim ezután a választás eredményére hivatkozva tovább süllyeszti az országot a szégyenbe.
Most már csak az a kérdés, a kisebbségben maradt tömegek képesek-e ellenállni a rezsimnek. Tízezrek vállaltak önkéntes munkát a rezsim leváltásáért. Ezt a tömeget nem szabad hagyni szétszéledni. Folyamatosan működő hálózatba kell szervezni. Erről eddig nem hallottam egyetlen nyilatkozatot sem, pedig hihetetlen pazarlás lenne ezt elmulasztani. Emlékezhetünk, hogy a sokat, és sokszor joggal kárhoztatott Gyurcsány a 2010-es választások után sokkal rosszabb helyzetből, lelkes önkéntesek tömege nélkül, elkezdte szervezni a Demokratikus Hálózatot, ez volt az első lépés a bénultságból való kimozdulás felé. Van lehetőség a hatékony ellenállásra.

(2022. április 5-i hírösszefoglaló:
Teljes a sor: Trump is gratulált Orbánnak
https://klubradio.hu/hirek/teljes-a-sor-trump-is-gratulalt-orbannak-125450

A gratulálók addig ismertté vált listája:

  • Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke
  • Aljakszandr Lukasenka Belarusz elnöke
  • Donald Trump korábbi amerikai elnök
  • Abdel-Fattáh esz-Szíszi, Egyiptom elnöke
  • Recep Tayyip Erdogan török államfő
  • Szadir Zsaparov kirgiz elnök  
  • Rumen Radev Bulgária elnöke
  • Wang Yi kínai külügyminiszter
  • Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter  )


2021. október 27., szerda

Ki teszi pokollá nap mint nap az életünket?

 Ki nem hajtja vissza soha a vécédeszkát?  Igen, jól sejtitek: Brüsszel! 


Ki felejtette el ma reggel is levinni a szemetet? Úgy van, Brüsszel!

Ki hagyja folyton benne a blokkot a bevásárlókosárban? Igen, Brüsszel!

Ki keveri el a félpár zoknikat? Brüsszel!

Ki oktat ki kommentben, hogy nem “egyenlőre”, hanem “egyelőre”? Brüsszel!

Ki nyom érvek helyett röhögő emojit a hozzászólásainkra? Brüsszel!

Ki tette vissza a hűtőbe az üres tejesdobozt? Brüsszel!

Ki dohányzik az erkély alatt, és bejön a füst? Brüsszel!

Ki flexel hangosan vasárnap reggel?

(A tömeg kórusban prüszköl:) Brüsszel!

Egészségetekre!

Na és hol van ilyenkor? Csak nem inába szállt a bátorsága? A magyar emberek nevében nyomatékosan felszólítom Brüsszelt, hogy most rögtön jöjjön ide, és álljon elénk, ha mer! Jöjjön ide, hogy megállítsuk!

Gyere, Brüsszel! Játsszuk le!


Részlet
Terdik Roland, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt terézvárosi képviselőjelöltje szónoklatából, ami a Kétfarkú Kutyapárt igazi Békemenetén hangzott el október 23-án. https://www.facebook.com/a.terdik.roland/posts/246538387526802

2021. október 23., szombat

Első forduló: Márki-Zay – második: kihagyva

Az egyesült ellenzék 2021-es előválasztásán hatalmas tömeg nyilvánított véleményt. Megválasztottuk a 106 közös egyéni képviselőjelöltet, és két fordulóban döntöttünk a miniszterelnökjelöltünkről. Sok találgatást olvastam, hallottam arról, hogy honnan jöttek Márki-Zay szavazói, és mi történt a második fordulóban.

Ki, miért, hogyan döntött így vagy amúgy?


Azt vettem észre, hogy én valami különleges eset lehetek, mert arról, ahogyan én gondolkodtam, nem emlékeztek meg a találgatók. Így hát az elemzők segítségére sietek: ilyen is volt, legalább egy szavazó esetében. 

Első forduló: esélytelennek látszott, de bejuttattuk 

A Városi Kurír szerkesztői lehetővé tették számomra (köszönet!), hogy már hónapokkal a voksolás előtt felhívhassam a figyelmet Márki-Zay Péterre. (Ő biztosan legyőzheti a Fideszt”, 2021. június )https://varosikurir.hu/o-biztosan-legyozheti-a-fideszt-lapzsemle/ 
Ahogy közeledett a szavazás, egyre erősebb lett ez a véleményem. Nem kerülte el a figyelmemet, hogy a nyilvánosságra került előzetes mérések és elemzői vélemények nem támasztották alá optimizmusomat. Mégis úgy éreztem, az első fordulóban érdemes szavazatommal kinyilvánítani, hogy a hódmezővásárhelyi polgármesternek szívesen adnék esélyt Orbánnal szemben.
Ismerőseim, akikkel megosztottam ezt a véleményemet, legtöbbször úgy reagáltak, hogy nekik Márki-Zay nem rokonszenves, vagy kiemeltek egy-egy sajtóból megismert mondatot tőle, ami nagyon nem tetszett. Annyit tudtam mondani erre, hogy ha szívem és értékeim szerint voksolnék, valószínűleg én is mást támogatnék (talán a Momentum állt hozzám legközelebb), csakhogy őszintén hiszem, hogy Orbán esélyes kihívóját érdemes keresni. A kiragadott Márki-Zay mondatok egy részével kapcsolatban pedig rá tudtam mutatni, hogy ez a jelölt konzervatív, jobboldali, de a szekuláris állammal kapcsolatos nézetei például tökéletesen illeszkednek a liberális, alkotmányos demokráciához.     
Nagy örömmel láttam ezek után, hogy Márki-Zay Péter óriási meglepetést okozva simán bejutott a második fordulóba.

Dobrev? Márki-Zay? Na jó, ezt döntse el a nép

A Dobrev – Karácsony – Márki-Zay verseny első pillanataiban úgy láttam, természetesen a döntőben is szavazni fogok, és valószínűleg maradok Márki-Zay mellett. Aztán majd meglátjuk, hogyan mozognak a szavazótáborok. Első elemzés-félémben meg is pendítettem, hogy Márki-Zay viszonylag kevéssé ismert lehetett, de látványos sikere nyomán most sok új szavazó jelenhet meg. Jöhet olyan támogató, aki csak most vette észre, hogy Márki-Zay egyáltalán létezik.
A Karácsony – Márki-Zay alkudozás, illetve a DK felé küldött barátságtalan üzenetek, majd az oda-vissza induló mérgezett nyilak aztán néhány nap alatt megváltoztatták véleményemet. A két forduló közötti folyamatok számomra azt mutatták meg, hogy Márki-Zay Péter alkalmasságával lehetnek komoly gondok. Persze jobb, ha ezzel időben szembesülünk, mint ha egy országot vezető pozícióban jönnének elő váratlanul a bajok. 
A Márki-Zay-jal kapcsolatos elbizonytalanodásom azonban egyáltalán nem jelentette automatikusan, hogy átszédelgek a dk-s jelölt táborába. Az adok-kapokban elszabaduló dk-s szurkolók és politikusok reakciói megerősítették azt a véleményemet, hogy jókora túlzás lenne egy várhatóan erős DK-s frakció, Gyurcsány Ferenc pártelnök, és Dobrev Klára miniszterelnök kombinációja. Tudatos szavazó ilyet nem támogat, ahogy 2010 borzasztó tanulsága az is, hogy kétharmadhoz sem szívesen segítünk egyetlen pártot, ha van egy kis józan eszünk.
Így történt, hogy teljesen nyugodtan, tudatosan kiszálltam a szavazók táborából. Döntsön a második fordulóban az, aki ilyen vagy olyan megfontolásból biztos abban, mit miért csinál. Egyik jelölt győzelmét sem gondoltam volna tragédiának, de felhőtlen örömmel sem vártam.

2022 tavaszán azonban feltétlenül számíthat rám a közös jelölt.

2021. október 17., vasárnap

Kálmán C. György emlékére

 

Egy héttel Kálmán László nyelvész lesújtó halálhíre után újabb gyászhír érkezett: elhunyt testvére, Kálmán C. György egyetemi tanár, irodalomtörténész, kritikus, publicista. 
https://www.klubradio.hu/hirek/meghalt-kalman-c-gyorgy-121651 



 Magyar Narancs, 1991.

A kiváló tudós és publicista halálhíre felidézte bennem két írását, amelyeknek emlékét évtizedek óta őrzöm.
Az egyik az Antall-kormány működésének elején jelent meg az akkor még kéthetilapként működő, alternatív Magyar Narancsban.
Kálmán C. György egy kinevezési vagy kitüntetési ceremóniáról írt, amelyen Antall József miniszterelnök mondott beszédet. Félreismertük eddig a művészt, akit kormányfőnek hittünk, de valójában zseniális performansz-művész – írta Kálmán C. György. Antall ugyanis az egybegyűlteket azzal lepte meg, hogy hosszú, az eseményhez egyáltalán nem tartozó beszédet mondott Eötvös József reformjairól. A beszédet, illetve a helyzet értelmezhetetlenségét Kálmán C. György egy Tandori-vershez hasonlította: „A gyalog lépésének jelölhetetlensége osztatlan mezőn”… https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/TANDORI/tandori00064/tandori00103/tandori00103.html   

A publicisztika finom humorral érzékeltette az esemény végtelen komikumát, ahogyan a megjelentek nem értenek ugyan semmit, ám rezzenéstelen arccal asszisztálnak a miniszterelnöki performanszhoz…


Magyar Narancs, 1998. 

Évtizedek távlatából is emlékszem Kálmán C. György tollából még egy döbbenetes publicisztikára. Tárgyszerű írás volt, talán éppen ezért sokkolóbb, mint ha szenvedélyes szavakkal ecsetelte volna azt a botrányt, ami a szemünk előtt játszódott le. 1998-ban a miépesek éppen hogy bejutottak a parlamentbe, és Orbánék az első pillanattól kezdve 2002-es bukásukig gátlástalanul összejátszottak a nyílt antiszemitizmuson kívül egyebet nem produkáló „nemzeti radikálisokkal”.
Kálmán C. György egy parlamenti jelenetet ismertetett magyarnarancsos publicisztikájában, amely pontosan érzékeltette, mi folyt a szélsőjobboldallal egyre barátságosabb Fidesz-táborban. Erkel Tibor miépes képviselő szólította fel a kormányt, hogy távolítsa el az ELTE-ről György Péter egyetemi tanárt, amiért a liberális értelmiségi bírálni merészelte a szélsőjobboldali pártot. A kormány nevében Pálinkás József oktatási államtitkár válaszolt, és ahelyett, hogy visszautasította volna a miépes hőzöngést, szinte bocsánatkérően azt magyarázta, hogy a kormánynak nincs hatásköre ilyen ügyekben… 

Talán nem véletlen, hogy két-három évtized után is emlékszem Kálmán C. György pontos látleleteire. Nagyon pontosan érzékelte az apróságnak tűnő jelenségekben is a fontos, lényeges belemeket, és nagyszerűen tudta mindezt megírni.

Kálmán C. György, nyugodjon békében! 

Október 23-án már a Köztársaság Alkotmányát hirdethetnénk!

Minimális ellenzéki győzelem esetén, kétharmados többség nélkül vajon mit lehet kezdeni az Orbán-rezsim intézményeivel? Követhetjük Vörös Imre és jogtudós kollégái tanácsát? Fontos vita lett volna ez, de az ellenzék vezetői közül egyedül Karácsony Gergely próbálta felvetni aggályait. A főpolgármester szánalmas bénázása kiejtette az ő álláspontját a politikai alternatívák közül, de a vita ezzel nem zárult le.

Miért is nem készül már a Köztársaság Alkotmánya?

Karácsony Gergely mások mellett Majtényi László véleményére és tekintélyére hivatkozott. https://www.facebook.com/karacsonygergely/photos/a.266672553365598/4718986578134151
Majtényi László többször kifejtette, szerinte, és az általa vezetett Eötvös Károly Közpolitikai Intézet álláspontja szerint hogyan kell kidolgozni és elfogadni az alkotmánynak nem tekinthető fideszes „alaptörvény” helyett az új köztársasági Alkotmányt.
Álláspontjuk az, hogy nem lehet egyszerű többségre hivatkozva ráerőszakolni az országra egy újabb alkotmány-kísérletet, amely így megint legfeljebb a fél országé lenne, megbuktatásáig…
„Az EKINT műhelyéhez tartozók számos alkalommal kifejtették, hogy a negyedik köztársaság alkotmányának széles, a választásokon a mai kormánypártra szavazó polgártársainkat sem kirekesztő társadalmi konszenzuson kell alapulnia, az alkotmányozási folyamatot erre tekintettel pedig komoly társadalmi vitának kell megelőznie. Emiatt elmondhatjuk, hogy az elmúlt hetekben – noha ez közben valószínűleg eszünkbe sem jutott – talán már Magyarország végleges demokratikus alkotmányát kezdtük el megalkotni. Azt az alkotmányt, amely végre a polgárok lelkében lel otthonra.”
(Lásd itt: „Az előválasztással Magyarország demokratikus alkotmányát kezdtük el megalkotni”) https://www.facebook.com/eotvoskarolyintezet/posts/4367754019927089

A fideszes „elitre” nincs szükség

Majtényi László a Klubrádióban hosszú beszélgetésben mondta el, hogy véleménye szerint nem szabad feles többséggel kapkodni, az új alkotmány kidolgozása hosszú folyamat lesz, erre időt és figyelmet kell szánni.
https://www.klubradio.hu/archivum/reggeli-gyorsreggeli-szemely-2021-oktober-11-hetfo-0900-majtenyi-laszlo-20451
Szakmai és civil gyűlések hosszú sorozatában kell biztosítani a társadalom minél teljesebb részvételét.
Az új többségre támaszkodó kormánynak és parlamenti képviselőinek szerinte azonnal ki kell adnia egy világos, egyértelmű ünnepélyes politikai nyilatkozatot a szabad, demokratikus Magyar Köztársaság felé vezető lépésekről.
Ezután lesz lehetősége visszaverni a fideszes politikusok próbálkozásait, amíg meg nem szilárdítható az új rendszer.
Fontos megjegyzés volt, hogy az erkölcsileg intézményesen elbukott „Fidesz-elit” nem vehet részt az új rend kiépítésében, de azokat a szavazókat, akik állampolgárként későn ébredtek, és voksukkal hatalomban próbálták tartani Orbánékat, nem szabad kizárni a folyamatból. Konszenzusra kell törekedni.

Máris el kell kezdeni az alkotmányozást!

Róna Péter közgazdász, az Oxfordi Egyetem tanára teljesen új alkotmány megalkotását tartja megfelelőnek.
https://www.klubradio.hu/adasok/rona-peter-legyen-az-ellenzek-a-normalis-magyarok-partja-szemben-az-orbani-hozongessel-121184
Szerinte az úgynevezett alaptörvény nem felel meg az alkotmány fogalmának; „érvényes törvény, de nem alkotmány”. Róna Péter kifejtette: az ellenzéknek már régen meg kellett volna fogalmaznia a saját alkotmánytervezetét, elsősorban civil szervezetek segítségével közvitára bocsátania, és amikor az új kormány megalakul (ha győz az ellenzék), első dolgaként népszavazást kezdeményeznie róla.

Előválasztás után közös munkát!

Kiváló javaslatnak tartom Róna Péter gondolatát! Az ellenzéki egységet megterhelő előválasztási folyamat után az Orbánék elleni készülődésnek hatalmas lendületet adna a köztársasági Alkotmány megtervezése, és hónapokon át képes lenne egyben tartani a most mozgósított ellenzéki tömeget. A gyűléseket, vitákat az Orbán-rezsim uralkodásának végső hónapjaiban is meg lehetne szervezni. A fideszes tábor részvételére ebben a fázisban nem lehet ugyan számítani, de a kapukat mindvégig nyitva kellene tartani számukra is. Amint szembesülnek majd a vereségükkel, azonnal meg kell őket szólítani, meghívni őket az új alkotmányozó nemzeti többség táborába, hogy amilyen gyorsan csak lehet, népszavazás szentesítse és erősítse meg Alkotmányunkat.
Miért kellene akár egy percet is várni az alkotmányozással a választási csata végéig?