A Petrás-ügy nem túlreagálás, hanem a tisztesség határainak meghúzása

Schilling Árpád után nem szükséges túlírni a dolgot, de ha már egy Facebook-kommentben leírtam pár napja, mit gondolok, itt a blogban is rögzítem a véleményemet a Zsidó Kulturális Fesztiválról kitiltott Petrás művésznőről, aki "imádságos lélekkel" dalol a legsötétebb gazemberek rendezvényein is. 

A kettosmerce szerzője (itt) abban csúsztat, hogy olyasmivel vitázik, amit a vitapartnerek nem állítottak. Nem igaz, hogy antiszemitának nevezték Petrást a tiltakozók. úgy emlékszem, nem ez volt a fő érv, hanem az, amit le sem tagadhatna, hogy egyáltalán nem válogatja meg, hol lép fel. Most kapott egy kis segítséget: van, aki megválogatja, kiket fogad szívesen a rendezvényein. És még ő - meg a Muzsikás - volt megsértve, hogy az orruk a kakiba lett verve...

1988 óta folyamatosan hátrálnak ebben az országban a tisztességes emberek. Így lett az árpádsávos nyilas jelképből "történelmi zászló", Wass Albertből, a nyilas emigráció antiszemita szerzőjéből "sokanszeretikésolvassák" író, lassan már a Jobbikból is "középre pozícionálódó cukipárt"...

A Petrás-ügy nem túlreagálás, hanem a tisztesség határainak meghúzása.