Hogy kerültek az Élet Menetére, a Pride-ra? Miért tüntetnek a nőkért, a menekültek méltóságáért is?

(Illusztráció: a december 20-i tüntetésen a tömeg a Sándor-palota felé indul)

Ne féljetek magyarok! Együtt vonulunk a méltóságért   

"Ne féljetek magyarok, mert itt vannak a cigányok!" - az 1990-es marosvásárhelyi pogrom idején vált híressé ez a jelszó. Puczi Béla hirdette meg a vészhelyzetben a két elnyomott romániai kisebbség, a magyarok és a cigányok  összefogását. Meg is lakolt érte - és Magyarországra átmenekülve sem talált nyugalmat. (Részletek például itt: "Egy magyarmentő cigány élete és halála". https://varosikurir.hu/puczi-bela-emlektabla/ )

Vonókkal nem lehet háborúzni

Az Élet és Irodalomban hosszú interjú jelent meg a magyar cigányság egyik kiemelkedő vezetőjével, Setét Jenővel. https://www.es.hu/cikk/2018-12-14/nagy-n-peter/vonokkal-nem-lehet-haboruzni.html Az interjút kiváló újságíró, Nagy N. Péter, a Népszabadság, majd a Vasárnapi Hírek vezető munkatársa készítette. Nagyon sok témát érintettek.
A beszélgetésből kiderül, hogy az Idetartozunk Egyesület vezetője pontosan látja a helyzetet, a kiutakról is rendkívül vonzó elképzelései vannak.   

Együtt tüntetünk

Ezúttal egy olyan részletet emelek ki ajánlómban, amely a magyarországi forró decemberről napokról szól.
    "– Az ön által vezetett Idetartozunk Egyesület részt vett a december 8-i szakszervezeti tüntetésen. Miért? Érintkezik a roma érdekvédelem az úgynevezett rabszolgatörvénnyel, ami ellen a demonstrációt meghirdették?" - teszi fel a kérdést Nagy N. Péter. 

Setét Jenő kifejti:
"– Eszményeim talán nem divatosak, de hiszek bennük. Remélem, az egyesület tagjai is. A szolidaritás az egyik legfontosabb közöttük. Ez vezet bennünket a tüntetésre. Ha mi, roma emberek annyiszor hiányoljuk a többségi társadalom támogatását, kötelességünk kiállni másokért. Ezért mentünk el az Élet Menetére, a melegek felvonulására, vagy állunk oda, amikor a nők jogait kell védeni, a menekültekkel szembeni emberi bánásmódot kell elérni, ezért állunk az alacsony nyugdíjból élők, a szociális védelemre szorulók mellé, lépünk fel mi is a dolgozói szegénység ellen. Vagy mint most, tiltakozunk a munkavállalókat semmibe vevő, őket tárgyként kezelő törvényjavaslat, a „rabszolgatörvény” ellen. De tiltakozunk azért is, mert a kormány kalózmód végzi a jogalkotást. Még a saját intézményeit, közigazgatását, parlamentjét is átlépi, a társadalmi egyeztetésről pedig tudni sem akar. Lépten-nyomon sértik a jogállam szabályait. Megszokott tőlünk, hogy a romák ügyeiben van véleményünk, de másról is van! Szeretném, ha lennének az én generációmban is olyan cigány közszereplők, amilyen sok volt az előttünk járó korosztályokban, akiknek nem csak romaügyekről, hanem a mindnyájunkat érintő társadalmi kérdésekről is van véleményük, elképzelésük. Ennek érdekében is szükséges megmutatnunk magunkat."