Száznál is több nap után – mi a helyzet a magyar gazdaság gyógyításával?

 

Az Élet és Irodalom 2026. szeptember 11-i számának tartalmából

Szorgosan gyűjtögettem és gyűjtögetem Magyar Péter tapló megnyilvánulásait, beszólásait, valamint a Tisza-rezsim számomra (és ahogy látom, nemcsak számomra) visszás döntéseit illetve másfelől a tétlenségből származó bajokat, érthetetlen halogatásokat, nem-döntéseket.

Mindez az április 12-e óta eltelt hónapokban már egyértelműen kirajzolt egy elszomorító képet.

Az a tény, hogy 2026 áprilisában a magyar választók ismét túlságosan nagy hatalmat adtak egyetlen erő kezébe, amelynek élén ezúttal is problémás személyiségű vezető áll, logikusan vezet a várható eredményhez.

A tiszás fanatikusok már hetek-hónapok óta defenzívába szorultak, a kampányidőszakban megszokott agresszivitással próbálják letorkolni és a fideszesekkel összemosni a nyilvános kritikát megfogalmazókat.   

Saját cikkemet végül is nem írtam meg, de nem is az én dadogásomra van szükség. Lengyel László a Népszava Szép Szó mellékletében kiváló elemzéssel állt elő 2026. szeptember 12-én.( https://tamastibijegyzet.blogspot.com/2026/09/talan-meg-jova-teheto-hibak-es.html )

A gazdaságpolitikai elemzésre pedig végképp nem vállalkozhattam, de minek is: 2026. szeptember 11-én az Élet és Irodalom hasábjain Bokros Lajos „Tíz követelmény” című írása rendkívül fontos figyelmeztetés.

- - - - - - - - - - - - - - -

„Eltelt száz nap a Tisza-kormány életéből, és – legalábbis a gazdaság gyógyítása terén – nem történt semmi. A pénzügyminiszter arra hivatkozik, hogy először át kell tekinteni a költségvetést, amit a megelőző kormány a végletekig eltorzított, és aztán lehet komoly javaslatokat megfogalmazni az értelmes gazdaságpolitikára, költségvetési kiigazításra.

Halkan jegyzem meg, hogy 1995-ben erre mindössze tíz nap is elég volt. Ha van szakértelem és politikai bátorság, akkor a legbonyolultabb és leginkább összezavart költségvetés is gyorsan kiadja a legfontosabb információkat.” 

Bokros Lajos tíz pontja (részletesen az ÉS-cikkben fejtette ki):

A két- és háromgyerekes anyák életre szóló adó­mentességének eltörlése

A rezsicsökkentés megszüntetése

Árcsökkentés helyett célzott szociális támogatás

A társadalombiztosítás pénzügyi egyensúlyának helyreállítása

Társasági adókedvezmények megszüntetése

Trafikmonopólium megszüntetése

Megtakarítások ösztönzése

Folyó és fejlesztési költség­vetés szétválasztása

A központi kormányzati közigazgatás átszabása

Vagyonvisszaszerzés és privatizáció

. . .

„Nincsenek illúzióim abban a tekintetben, hogy javaslataimat egyáltalán meghallgatja egy olyan kormány, amelyik a nevemtől is fél, nemhogy a gondolataimat akarná szakszerűen mérlegelni. Mégis szükséges volt ezt a rövid és egyáltalán nem teljes javaslatcsomagot megírni, mert a magyar társadalom tagjai nap mint nap azt kérdezik az utcán, a metrón, a villamoson, hogy most akkor mi a teendő. Nekik tartozom felelősséggel.”  

https://www.es.hu/cikk/2026-09-11/bokros-lajos/tiz-kovetelmeny.html 

Bokros Lajos nyilatkozott a 2026. szeptember 12-i klubrádiós Hetes stúdióban is:   https://www.klubradio.hu/archivum/hetes-studio-2026-szeptember-12-szombat-1500-60487

Hogy kerültek az Élet Menetére, a Pride-ra? Miért tüntetnek a nőkért, a menekültek méltóságáért is?

(Illusztráció: a december 20-i tüntetésen a tömeg a Sándor-palota felé indul)

Ne féljetek magyarok! Együtt vonulunk a méltóságért   

"Ne féljetek magyarok, mert itt vannak a cigányok!" - az 1990-es marosvásárhelyi pogrom idején vált híressé ez a jelszó. Puczi Béla hirdette meg a vészhelyzetben a két elnyomott romániai kisebbség, a magyarok és a cigányok  összefogását. Meg is lakolt érte - és Magyarországra átmenekülve sem talált nyugalmat. (Részletek például itt: "Egy magyarmentő cigány élete és halála". https://varosikurir.hu/puczi-bela-emlektabla/ )

Vonókkal nem lehet háborúzni

Az Élet és Irodalomban hosszú interjú jelent meg a magyar cigányság egyik kiemelkedő vezetőjével, Setét Jenővel. https://www.es.hu/cikk/2018-12-14/nagy-n-peter/vonokkal-nem-lehet-haboruzni.html Az interjút kiváló újságíró, Nagy N. Péter, a Népszabadság, majd a Vasárnapi Hírek vezető munkatársa készítette. Nagyon sok témát érintettek.
A beszélgetésből kiderül, hogy az Idetartozunk Egyesület vezetője pontosan látja a helyzetet, a kiutakról is rendkívül vonzó elképzelései vannak.   

Együtt tüntetünk

Ezúttal egy olyan részletet emelek ki ajánlómban, amely a magyarországi forró decemberről napokról szól.
    "– Az ön által vezetett Idetartozunk Egyesület részt vett a december 8-i szakszervezeti tüntetésen. Miért? Érintkezik a roma érdekvédelem az úgynevezett rabszolgatörvénnyel, ami ellen a demonstrációt meghirdették?" - teszi fel a kérdést Nagy N. Péter. 

Setét Jenő kifejti:
"– Eszményeim talán nem divatosak, de hiszek bennük. Remélem, az egyesület tagjai is. A szolidaritás az egyik legfontosabb közöttük. Ez vezet bennünket a tüntetésre. Ha mi, roma emberek annyiszor hiányoljuk a többségi társadalom támogatását, kötelességünk kiállni másokért. Ezért mentünk el az Élet Menetére, a melegek felvonulására, vagy állunk oda, amikor a nők jogait kell védeni, a menekültekkel szembeni emberi bánásmódot kell elérni, ezért állunk az alacsony nyugdíjból élők, a szociális védelemre szorulók mellé, lépünk fel mi is a dolgozói szegénység ellen. Vagy mint most, tiltakozunk a munkavállalókat semmibe vevő, őket tárgyként kezelő törvényjavaslat, a „rabszolgatörvény” ellen. De tiltakozunk azért is, mert a kormány kalózmód végzi a jogalkotást. Még a saját intézményeit, közigazgatását, parlamentjét is átlépi, a társadalmi egyeztetésről pedig tudni sem akar. Lépten-nyomon sértik a jogállam szabályait. Megszokott tőlünk, hogy a romák ügyeiben van véleményünk, de másról is van! Szeretném, ha lennének az én generációmban is olyan cigány közszereplők, amilyen sok volt az előttünk járó korosztályokban, akiknek nem csak romaügyekről, hanem a mindnyájunkat érintő társadalmi kérdésekről is van véleményük, elképzelésük. Ennek érdekében is szükséges megmutatnunk magunkat."