A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ATV. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ATV. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. december 16., szombat

Még egyszer Toroczkairól és a kerülendő szerkesztőségekról


Illusztráció: így nézett ki Budapestnél a Duna a legutóbbi "nemzeti-keresztény reneszánsz" eredményeként. Forrás: Fortepan/a Vörös Hadsereg fotóarchívumából

Egy ismerősöm december 15-én lelkesen újságolta, hogy milyen kitűnő beszélgetést volt alkalma végignézni 2023. december 14-én, csütörtökön. Nem igazán lehet képben a világnézetemről (liberális, köztársaságpárti, antifasiszta vagyok, szóval sem fideszes, sem szélsőfideszes mihazánkos...), mert Rónai Egon december 14-i Toroczkai-interjúját próbálta fényezni. (Linket nem adok ehhez, aki akarja, keresgélje.) A műsorról, amiben Toroczkai megbecsült vendég lehet, ahelyett, hogy politikai bűnözőként távol tartanák, a Média1 így számolt be indulásakor: https://media1.hu/2023/03/29/ronai-egonnal-indit-musort-az-index/ (Rónai Egonnal indít műsort az Index )

Nem lehettem nagyon nyitott erre a beszélgetésre, de mit tegyünk.  Szerintem a nácikról hírt kell adni, a közvéleménynek tudnia kell róluk, akcióikról, lépéseikről - de tisztességes szerkesztőség, tisztességes újságíró ne társalogjon a Toroczkai- Dúró- Novák Előd-félékkel. Ha pedig mégis így tesz, legyen tökéletesen felkészült. 2014-ben éppen azért fordultam el az ATV tévécsatornától, mert a csatorna akkori vezető személyisége, Rónai Egon az akkor sötét náci cigánygyűlölő antiszemita stb politikát vivő Jobbik vezéreit a számukra sikeres parlamenti választások után elkezdte beinvitálni a stúdióba - és ezekben a beszélgetésekben sorozatban kudarcot vallottak.  Lásd erről akkori blogbejegyzésemet: https://tamastibijegyzet.blogspot.com/2014/05/jobbikosok-az-atv-kepernyojen-sajnos.html (Jobbikosok az ATV képernyőjén - sajnos nem a szélsőbarnák kudarca)

A friss Rónai Egon-műsor iránt lelkesedő ismerősöm láthatólag azt sem tudja, ki az a Toroczkai László. Vagy ha tudja, nem érdekli, akár egyet is ért szélsőséges fajgyűlöletével. Mindenesetre a magam részéről ezt is dokumentáltam, még abban az időben, amikor Toroczkai nem volt sikeres pártvezér. https://tamastibijegyzet.blogspot.com/2017/06/vervad-nemzetiagyhalal-oldalakon-mit.html (Vérvád a nemzetiagyhalál-oldalakon - Mit tudunk a terjesztőjéről?) 

A közvélemény médiatudatosságára jellemző, hogy amikor Toroczkai és bandája rövid de velős jellemzése után megemlítettem, hogy időm sincs efféléket nézni (újságíró-szerkesztő időszakomban rá kellett vennem magam természetesen, folyamagtosan olvastam a fideszes heccsajtót is, de ez már szerencsére nem kötelességem), és hozzátettem, hogy ha tévézek valamennyit, az RTL Híradóból és a csatorna politikai közéleti magazinjából tájékozódom - rávágta, hogy az RTL szerinte "Gyurcsány tévéje". Nem igazán látja a nagyságrendeket, fogalma sincs az RTL és a Demokratikus Koalíció méreteiről. Beszopja azt a fideszes propagandát, hogy "nincs független sajtó", ami nem a fideszé, az biztos gyurcsányista. Érthető, miért érdeke ez az ostobaság a diktatúra propagandistáinak.

KIEGÉSZÍTÉS:
https://nepszava.hu/1120912_egyenes-beszed-mostantol-antonia-itt-egon-ott
Egyenes beszéd - Mostantól Antónia itt, Egon ott
Népszava, 2017. február
RÓNAI Egon: “Rendszeresen megkapjuk kollégáktól és a nézőktől is kérdésként, hogy mekkora a nyomás rajtunk, műsorvezetőkön, műsorkészítőkön, szerkesztőkön és én mindenkinek ugyanazt tudom erre mondani: semekkora. Nincs velünk szemben semmiféle politikai típusú elvárás. Lényeges változás volt néhány éve, hogy a Jobbik politikusai megjelentek az ATV-ben mint interjúalanyok. Amikor én 2010-ben idekerültem az ATV-hez, rögtön azt kérdeztem, miért nem beszélgetünk velük? Egy parlamenti pártról van szó, s mi gondolhatunk róla sok mindent, de az tény, hogy a társadalom egy része számára fontos. Nekünk pedig nem az a dolgunk, hogy a társadalom egy részét kizárjuk, hanem az, hogy megmutassuk nekik a valóságot a mi olvasatunkban. Ehhez hozzátartozik a Jobbik és az összes probléma, amit e párt jelenléte felvet. Mondok egy konkrét példát. Dúró Dórával vitatkoztam adásban a szegregációról egy bírósági döntés kapcsán. Én ugyanis botrányosnak tartottam az ötletüket, hogy az elmaradott térségek elmaradott családjaiban növekvő gyermekeket erőszakkal beköltöztetjük egy kollégiumba azzal, hogy majd mi felneveljük. Mára eljutottunk oda, hogy egy kiszivárgott anyag szerint az EMMI egyik államtitkárságán pont egy ilyen javaslat készült. Tehát most a kormány veti fel ugyanazt, amit pár éve a Jobbik. Vagyis ha ennek a pártnak a képviselői nem jöhetnének be a stúdióba, nem hallgathatnánk meg az érveiket, a téma csak akkor válna publikussá, amikor azt már végül maga a kormány javasolja.
Ettől kezdve már vitatkozhatnánk róla. Azt gondolom, a problémákról beszélni kell, az újságíróknak, demokrata módon gondolkodó embereknek meg kell mutatniuk, kinek mik az érvei a véleménye megalapozásához. Ilyen típusú vitáink voltak itt házon belül is az elmúlt években. Aztán jött egy 2014-es bírósági döntés, amely kötelezte az ATV-t arra, hogy a választási kampányban a Jobbiknak ugyanolyan teret adjon minden lehetséges módon, mint bármely más pártnak. Ez átszakította azt a falat. Én azt szoktam mondani - talán nem túl empatikusan -, hogy nem egy televízió dolga megnyerni a választásokat. Bár elvárnák tőlünk, nem egy televízió dolga ellenzéknek lenni az ellenzék helyett."

2014. november 21., péntek

„Friderikusz úr, a helyzet nem az, ami”

Az ATV-n Fiderikusz Sándor sorozatában Kállai Ernő és Setét Jenő beszélgetett Debreczeni Józseffel és Setét Jenővel.
 A vitáról megírtam a véleményemet, az írást közölte a Népszabadság Fórum rovata. A címben - nagyon helyesen - azt emelték ki, hogy nem a politikai korektség az akadálya az értelmes és érzékeny párbeszédnek.
Azt írtam meg a cikkben, hogy egyik féllel sem tudok teljesen egyetérteni, és ezt azért sajnálom nagyon, mert "Ott tartunk, hogy ég már a ház, magyar cigányok és nem-cigányok közös háza, sürgősen szót kellene érteni egymással, de kiváló, bölcs és jó szándékú emberek nem találják a megfelelő nyelvet, nem hozzák elő a megfelelő témákat."
"Minden tévénéző beállítottsága szerint állást foglalhat ezek után valamelyik fél mellett – én azt hiszem azonban, a baj nagyobb: egyiküknek sincs igaza, és különösen, egyikük sem visz közelebb a megoldáshoz.
Úgy érzem, az ATV-adásban hallható vita éppen azoknak nem mondott semmit, akiket már nagyon ideje lenne végre értelmesen megszólítani: a jobbikos-fideszes hozzáállásnak „jobb híján” bedőlő, kapaszkodókat kereső bizonytalankodóknak... (Mit nevezek jobbikos/fideszes hozzáállásnak, szellemiségnek? A cigányokat – néven nevezve, vagy kódolt utalással – magának a problémának bélyegző, a retorziókban, „megfegyelmezésben”, „kemény kézben” hívő hozzáállást, minden felelősség eltolását a többségi társadalomtól.)"
Részletes érvelésem a Népszabadságban megjelent cikkemben, itt olvasható. http://nol.hu/velemeny/a-korrektseg-nem-akadaly-1498859
(Ezen a héten újabb beszélgetést láthattunk a Friderikusz-sorozatban - kiváló cigány és nem-cigány értelmiségiek felháborodottan - és jogosan - háborognak, hogy Cserdi polgármestere a "cigánybűnözés" létezését bizonygatja, amit Friderikusz lelkesen tódított.... De ez már más téma, itt csak annyit szögezek le, hog egyetértek a bírálókkal.)


2014. november 6., csütörtök

"Cigány lélektan", "cigány néplélek" - a píszí nem azonos a félrebeszéléssel

A politikai korrektséget, a „píszít” legalább olyan gyakran gyalázzák sötétülő közéletünkben, mint a minden baj okának nevezett „liberális jogvédőket”. Emlékezetes, hogy a sokak számára etalon Sólyom László államfő is megengedte magának annak idején, hogy az erkélye alatt gárdát avató fideszes-jobbikos gyalázat visszaverése helyett a politikai korrektségen háborogjon...

Az, aki a ”píszít” okolja a súlyos problémák elfedéséért, tudatosan félremagyarázza a dolgokat, vagy ha nem rossz szándék fűti, egyszerűen összekeveri az össze nem tartozó ügyeket.

Nemrég egy megdöbbentő tévés skandalum kínált újabb alkalmat arra, hogy megkíséreljük megérteni, mi történik velünk, miben hibázunk.

Bánó András tévés szerkesztő és műsorvezető interjújáról van szó Osztolykán Ágnessel. Egy beszélgetésről, amelyért utólag az ATV elnézést kérő közleményt adott ki.

Bánó elképesztően felületes, felkészületlen, színvonaltalan volt. Mindent bemutatott, amit média-tankönyvekben lehetne tanítani, elrettentő példaként, a „Hogyan árthat valaki akár rossz szándék nélkül is” című kurzuson.

Előző nap járta a be a sajtót a hír, hogy Felsőzsolcán (Miskolc egyik elővárosa) egy kétéves kisgyereket „elsodort” egy autó, a környező házakból előrohanó rokonok és ismerősök pedig rátámadtak a kocsi sofőrjére és utasára, akik végül is nagy nehezen elmenekültek a helyszínről. A hírszerkesztők és címszerkesztők egy része mindjárt Olaszliszka nevét is bedobta a figyelem felkeltése, a nagyobb kattintás-szám érdekében. Bánó András pedig esti képernyős szereplése alkalmával „szóba hozta” az ügyet, bizonyára a „feldolgozás” szándékával. „Kapóra jött”, hogy Bánó szerkesztőtársai éppen Osztolykán Ágnes korábbi LMP-s országgyűlési képviselőt kérték nyilatkozatra, igaz ugyan, hogy az előre megbeszélt téma a mélyülő magyarországi szegénységgel kapcsolatos új szakértői jelentés elemzése volt.

Amint a videón látjuk http://www.atv.hu/videok/video-20141008-osztolykan-agnes – Bánó első kérdése a felsőzsolcai botrányos esetről szólt. Osztolykán Ágnestől, nyilván azon az alapon, hogy „ő is cigány”, azt tudakolta, van-e valamiféle „cigány lélektan”, aminek feltárásával értelmezhetjük a Felsőzsolcán történt (és hallgatólagosan, nyilván, Olaszliszkát is idegondolta a kérdező) támadást?... Osztolykán Ágnes az első sokk után kialakult vitában nagyon jól kezelte a helyzetet, már amennyire ezt egyáltalán kezelni lehet. Az ő visszakérdezései nyomán terjedt el a sajtóban Bánó botrányos szerepléséről, hogy ő a „cigány néplelket” firtatta volna... „Cigány lélektan” és „néplélek” - van némi különbség, de valóban csak árnyalatnyi. Az ATV ezután kért elnézést azoktól, akiket „esetleg sértett” Bánó megnyilvánulása. A Facebookon Bánó egyik ismert, képernyőn szereplő kollégájától lehetett olyan – efféle botrányos esetekben a jobboldalon is gyakran olvasható – mentegetést olvasni, hogy ő régóta ismeri Bánót, és biztos abban, hogy „nem rasszista”...

De hogy jön ehhez az egészhez a „píszí”, amivel bevezettem cikkemet? Nos, úgy, hogy a politikailag korrekt beszédmódnak és a felkészületlenségnek, illetve a gondolatok tisztázatlanságának semmi köze egymáshoz...

Nem az a píszí, hogy egy cigányok által elkövetett támadás sokkjában keresünk egy cigány közszereplőt, akit valamiféle „cigány lélektan” megmagyarázására kérünk, aztán amikor ő – jó esetben - helyretesz bennünket, érdemi információk hiányában nem az adott ügyről beszélgetünk vele, hanem általában a cigányság helyzetéről. Nem tudhatták például a beszélgetés résztvevői, hogy a felsőzsolcai támadók milyen anyagi helyzetben élnek, de azonnal a nyomor, az állandó stressz, az adrenalin szerepéről szólt a társalgás.

A píszí nem lehet azonos a kollektív mellébeszéléssel!

Bánó András tapasztalt újságíró, az, hogy nem söpörte a szőnyeg alá a felsőzsolcai bűncselekményt, azt jelzi, hogy újságírói lelkiismerete arra kötelezi, próbálja meg- és kibeszélni azt a témát, ami a tévénézőt izgatja.

De ezzel véget is ér Bánó méltatása. Mindent egészen másképp kellene csinálni ahhoz, hogy végre valódi, értelmes beszéd és gondolkodás alakuljon ki valódi, égető bajainkról. Mindenekelőtt: a felsőzsolcaihoz hasonló, félelmet keltő, közbiztonság-érzetünket romboló esetek kapcsán nem ”a” cigányokról kellene beszélni – hiszen a cigányok százezreinek semmi közük az adott ügyhöz, akárcsak a nem-cigányok millióinak -, ezért akármit hordunk össze a „cigány-ügyről”, csak azt a hamis bélyeget erősítjük, hogy az ilyesmi valamiféle cigány specialitás...

Ehelyett a megtámadott, békés társadalom közérzetéről, a mi félelmeinkről, biztonságérzetünkről, az ellenünk agresszívan támadókkal kapcsolatos lehetőségeinkről kellene beszélni. Lehetőleg empatikus, a nézők számára megfogható és kérdéseikre valódi választ kereső szakértővel kellene meg- és kibeszélni ilyenkor az ügyet. Pontosan mi történt/történhetett a tárgyalt ügyben - az adott esetben Felsőzsolcán? Megismétlődhet-e, vagy ez majdnem kizárt? (Van-e például olyan specialitása, ami teljesen egyedivé teszi?) Kivel, hol, milyen körülmények között történhet meg hasonló? Mit lehet ilyen esetben tenni? Mit nem szabad? Hogyan lehet megelőzni, ha ez lehetséges? Stb, stb.

Ha megnézi valaki a Bánó-féle beszélgetést, láthatja, hogy a rosszul kiválasztott alkalom (nem Osztolykán Ágnest kellett volna a témával letámadni, de biztosan nem meglepetésszerűen), a rendkívül szerencsétlen felvezetés, és a téma félretájolása miatt a viszonylag hosszú párbeszéd a valóban sokakat izgató konkrét ügy konkrét feldolgozásában SEMMIT nem segített. Nem először történt így – és már megint ez lett belőle.

Csakhogy mindezért nem a politikai korrektség felelős. Píszí stílusban, píszi felfogásban, gyűlölködés, előítéletesség, kollektív bélyegek osztogatása nélkül mindent meg lehet és meg is kell beszélni közös ügyeinkről. Sőt, csak így szabad megbeszélni...

2014. május 21., szerda

Jobbikosok az ATV képernyőjén – sajnos, nem a szélsőbarnák kudarca

2014. április 6-a, a Fidesz-rezsim úgynevezett választásokon történt újrázása és a jobbikos szenny terjedése nyomán, a 2014. május 22-25-i EP választásra készülve a magyar közéletben és a médiában újra megnyílt a kérdés: hogyan kell kezelni azt az emberellenes pártot, amelynek sikere katasztrofális helyzetet teremtett a magyar közéletben?
Egy pillanatig sem inogtam meg álláspontomban: nem szabad demokratikus tárgyalópartnerként elfogadni a jobbikos politikusokat. A magukra valamit adó szerkesztőségeknek és műsorvezetőknek pedig még egyértelműbb feladat: ne engedjék be a stúdiókba demokratikus „beszélgetőpartnernek” maszkírozva, a nézőket-hallgatókat-olvasókat megtévesztő hangnemben kezelve a kinyírásunkra készülő ultrákat.
Érthető, hogy általános érdeklődést keltett 2014 késő tavaszán a Jobbik bojkottját látványosan feladó ATV tevékenysége. Egy jegyzetet megér a csatorna első kísérletei kapcsán szerezhető benyomások dokumentálása a műsorvezetőik és szerkesztőik által bemutatott felkészültségről, szakmai integritásról.
Röviden jellemezhetjük azoknak a próbálkozásoknak az első tapasztalatait, amelyekkel a tévé vezető arcai próbáltak megbirkózni a Jobbik-jelenséggel. Totális csőd.
Miért katasztrófa ez? Hosszú ideig fenntartott, elvi alapon megindokolt, a tisztességes demokraták által széles körben támogatott Jobbik-bojkott után hirtelen 180 fokos fordulatot tettek a tévé vezetői. Ez érthetően nagy figyelmet keltett, és ha már így döntöttek, mindennél fontosabb lett volna, hogy alaposan átgondolják, hogyan hajtják végre ezt a változást. Ha már vállalják a párbeszédet, tegyenek meg mindent azért, hogy ez ne a szélsőségesek triumfálására nyíló alkalom legyen.
Bőven volnának tanulmányozható külföldi példák. Angolszász, német környezetben is nagy viták, felháborodott tiltakozás kísérte, ha tisztességes, mértékadó médiumokban a szerkesztők beengedték a szélsőjobboldalt a stúdiókba. Amikor viszont ez mégis megtörtént, kiváló szerkesztők által felkészített színvonalas tévések teremtettek kőkemény vitahelyzetet a barnák számára. Úgy végezték a munkájukat, hogy a szélsőségeseknek elmenjen a kedvük az országos nyilvánosságba való befurakodástól.
Ezzel szemben az ATV-sek szerkesztői munkája egyszerűen gyalázatos. Rendre úgy reagálnak a jobbikossal szemben ülő tévés sztárok, mintha soha korábban nem lehetett volna tájékozódni a szélsőjobboldaliak érveiről, gondolkodásmódjáról. Tökéletesen felkészületleneknek bizonyulnak. Újra meg újra belesétálnak a jobbikos fórumokon, Facebook-oldalakon bőségesen tanulmányozható, kicsavart érvelésekből épített csapdákba.
Az eddigi ATV-s produkciókban Simon András bizonyult a leggyengébbnek. Balczó Zoltánnal olyan szívélyesen kvaterkázott, olyan lazán engedte a jobbikos propaganda áradását, mintha semmi feladata nem lenne tévés műsorvezetőként egy ilyen helyzetben. http://www.atv.hu/videok/video-20140507-mit-adott-nekunk-az-unio
Kálmán Olga is árnyéka volt önmagának Vona Gáborral beszélgetve http://www.atv.hu/videok/video-20140519-vona-gabor , ritkán és gyengén kérdezett vissza, hagyta, hogy az interjúból jobbikos ideológiai tízperc legyen. Valószínűleg nem érezte valami jól magát a bőrében, de ez nem mentség a felkészületlenségre.
A leghatározottabban Rónai Egon próbált kitartani, Simon András Balczó-debütálása után Dúró Dórával találkozva. Túlságosan nagy felkészültséggel ő és szerkesztői sem vádolhatók,de legalább megpróbált egy kevéssé barátságos, tárgyszerű légkört fenntartani, amelyből a néző a metakommunikáción keresztül érzékelheti a Jobbik valódi helyét a magyar közéletben. http://www.atv.hu/belfold/20140507-start-duro-dora
Mégis, Rónai mondhatja magáénak az eddigi legnagyobb kudarcot. A jobbikos politikus „úgynevezett holokausztról” beszélhetett a műsorban, és ennek kapcsán előadhatta azt a széslőjobboldali és fideszes körökben régóta terjesztett holokausztrelativizáló műsorát, amely a történelem sok-sok népirtása közé pakolja be a második világháborúban nagyarányú magyar részvétellel és súlyos magyar felelősséggel végrehajtott tömeges zsidó- és cigánygyilkolást. Látszólag a rengeteg áldozat iránti tisztelet áll emögött, valójában a hazai áldozatok, zsidók és cigányok megalázásának eszköze. A magyar jobboldali hazugságok ellen küzdő magyar demokratákat próbálják elnémítani ezzel az érveléssel. Rónai erre teljesen felkészületlen volt – pedig ideje éppen lett volna tájékozódni, hiszen az Orbán-közeli Magyar Nemzet jelenlegi brüsszeli tudósítója, Lovas István már 1999-ben előállt (a Népszabadságban!) „véralgebrázó” holokausztrelativizálásával. Rónaiék az akkor kirobbant vita anyagából most, 15 év után akár fel is készülhettek volna szerkesztőivel.
Hát, nem tették. A jobbikos sunyiskodás leleplezése helyett sikerült az egészet egy több felvonásos, értelmetlen és szomorú örmény genocídium – második világháborús holokauszt méricskélésbe fordítani. Vagyis a nagy hírű tévé magukra büszke arcai pont abba a csapdába sétáltak bele, amelyre bőven lett volna alkalmuk felkészülni...
Arról nem is szólva, hogy egy tapasztalt tévés hogyan engedhette meg Dúrónak, hogy a teljesen nyilvánvaló, holokauszttagadó „úgyneve
zett holokauszt” kiszólását olyan irányban magyarázza ki, aminek semmi köze ahhoz, amit valójában mondott. Az „úgynevezett” azt jelenti, hogy valakik úgy nevezik, de a beszélő ezzel nem azonosul, mert nem hiszi el, hogy az úgy volt. Ennek letagadását elengedni – elemi hiba.
Általában is jellemző, hogy az ATV-s szerkesztők nem használják a saját archívumukat sem. A sima beszédű jobbikosokat egyáltalán nem szembesítik saját bőséges és botrányos megnyilvánulásaikkal.
Megismétlem: eleve nem értettem egyet azzal az új iránnyal, amit az ATV felvállalt. De ha már ebbe az irányba fordultak, legalább ne lettek volna ilyen felkészületlenek és amatőrök...
(2015. őszi megjegyzés: a csatorna következetesen tartja a – szerintük jó – irányt, az elfogadhatatlan figurák a műsoraik egész sorában lettek állandó „vendégek”. A csatorna híradói is egyre lelkesebben tolnak mikrofont – teljesen fölöslegesen – jobbikosok orra alá. A szerkesztők és műsorvezetők felkészültsége semmivel sem lett jobb...)