A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ATV. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ATV. Összes bejegyzés megjelenítése
2023. december 16., szombat
Még egyszer Toroczkairól és a kerülendő szerkesztőségekról
Illusztráció: így nézett ki Budapestnél a Duna a legutóbbi "nemzeti-keresztény reneszánsz" eredményeként. Forrás: Fortepan/a Vörös Hadsereg fotóarchívumából
Egy ismerősöm december 15-én lelkesen újságolta, hogy milyen kitűnő beszélgetést volt alkalma végignézni 2023. december 14-én, csütörtökön. Nem igazán lehet képben a világnézetemről (liberális, köztársaságpárti, antifasiszta vagyok, szóval sem fideszes, sem szélsőfideszes mihazánkos...), mert Rónai Egon december 14-i Toroczkai-interjúját próbálta fényezni. (Linket nem adok ehhez, aki akarja, keresgélje.) A műsorról, amiben Toroczkai megbecsült vendég lehet, ahelyett, hogy politikai bűnözőként távol tartanák, a Média1 így számolt be indulásakor: https://media1.hu/2023/03/29/ronai-egonnal-indit-musort-az-index/ (Rónai Egonnal indít műsort az Index )
Nem lehettem nagyon nyitott erre a beszélgetésre, de mit tegyünk. Szerintem a nácikról hírt kell adni, a közvéleménynek tudnia kell róluk, akcióikról, lépéseikről - de tisztességes szerkesztőség, tisztességes újságíró ne társalogjon a Toroczkai- Dúró- Novák Előd-félékkel. Ha pedig mégis így tesz, legyen tökéletesen felkészült. 2014-ben éppen azért fordultam el az ATV tévécsatornától, mert a csatorna akkori vezető személyisége, Rónai Egon az akkor sötét náci cigánygyűlölő antiszemita stb politikát vivő Jobbik vezéreit a számukra sikeres parlamenti választások után elkezdte beinvitálni a stúdióba - és ezekben a beszélgetésekben sorozatban kudarcot vallottak. Lásd erről akkori blogbejegyzésemet: https://tamastibijegyzet.blogspot.com/2014/05/jobbikosok-az-atv-kepernyojen-sajnos.html (Jobbikosok az ATV képernyőjén - sajnos nem a szélsőbarnák kudarca)
A friss Rónai Egon-műsor iránt lelkesedő ismerősöm láthatólag azt sem tudja, ki az a Toroczkai László. Vagy ha tudja, nem érdekli, akár egyet is ért szélsőséges fajgyűlöletével. Mindenesetre a magam részéről ezt is dokumentáltam, még abban az időben, amikor Toroczkai nem volt sikeres pártvezér. https://tamastibijegyzet.blogspot.com/2017/06/vervad-nemzetiagyhalal-oldalakon-mit.html (Vérvád a nemzetiagyhalál-oldalakon - Mit tudunk a terjesztőjéről?)
A közvélemény médiatudatosságára jellemző, hogy amikor Toroczkai és bandája rövid de velős jellemzése után megemlítettem, hogy időm sincs efféléket nézni (újságíró-szerkesztő időszakomban rá kellett vennem magam természetesen, folyamagtosan olvastam a fideszes heccsajtót is, de ez már szerencsére nem kötelességem), és hozzátettem, hogy ha tévézek valamennyit, az RTL Híradóból és a csatorna politikai közéleti magazinjából tájékozódom - rávágta, hogy az RTL szerinte "Gyurcsány tévéje". Nem igazán látja a nagyságrendeket, fogalma sincs az RTL és a Demokratikus Koalíció méreteiről. Beszopja azt a fideszes propagandát, hogy "nincs független sajtó", ami nem a fideszé, az biztos gyurcsányista. Érthető, miért érdeke ez az ostobaság a diktatúra propagandistáinak.
KIEGÉSZÍTÉS:
https://nepszava.hu/1120912_egyenes-beszed-mostantol-antonia-itt-egon-ott
Egyenes beszéd - Mostantól Antónia itt, Egon ott
Népszava, 2017. február
RÓNAI Egon: “Rendszeresen megkapjuk kollégáktól és a nézőktől is kérdésként, hogy mekkora a nyomás rajtunk, műsorvezetőkön, műsorkészítőkön, szerkesztőkön és én mindenkinek ugyanazt tudom erre mondani: semekkora. Nincs velünk szemben semmiféle politikai típusú elvárás. Lényeges változás volt néhány éve, hogy a Jobbik politikusai megjelentek az ATV-ben mint interjúalanyok. Amikor én 2010-ben idekerültem az ATV-hez, rögtön azt kérdeztem, miért nem beszélgetünk velük? Egy parlamenti pártról van szó, s mi gondolhatunk róla sok mindent, de az tény, hogy a társadalom egy része számára fontos. Nekünk pedig nem az a dolgunk, hogy a társadalom egy részét kizárjuk, hanem az, hogy megmutassuk nekik a valóságot a mi olvasatunkban. Ehhez hozzátartozik a Jobbik és az összes probléma, amit e párt jelenléte felvet. Mondok egy konkrét példát. Dúró Dórával vitatkoztam adásban a szegregációról egy bírósági döntés kapcsán. Én ugyanis botrányosnak tartottam az ötletüket, hogy az elmaradott térségek elmaradott családjaiban növekvő gyermekeket erőszakkal beköltöztetjük egy kollégiumba azzal, hogy majd mi felneveljük. Mára eljutottunk oda, hogy egy kiszivárgott anyag szerint az EMMI egyik államtitkárságán pont egy ilyen javaslat készült. Tehát most a kormány veti fel ugyanazt, amit pár éve a Jobbik. Vagyis ha ennek a pártnak a képviselői nem jöhetnének be a stúdióba, nem hallgathatnánk meg az érveiket, a téma csak akkor válna publikussá, amikor azt már végül maga a kormány javasolja.
Ettől kezdve már vitatkozhatnánk róla. Azt gondolom, a problémákról beszélni kell, az újságíróknak, demokrata módon gondolkodó embereknek meg kell mutatniuk, kinek mik az érvei a véleménye megalapozásához. Ilyen típusú vitáink voltak itt házon belül is az elmúlt években. Aztán jött egy 2014-es bírósági döntés, amely kötelezte az ATV-t arra, hogy a választási kampányban a Jobbiknak ugyanolyan teret adjon minden lehetséges módon, mint bármely más pártnak. Ez átszakította azt a falat. Én azt szoktam mondani - talán nem túl empatikusan -, hogy nem egy televízió dolga megnyerni a választásokat. Bár elvárnák tőlünk, nem egy televízió dolga ellenzéknek lenni az ellenzék helyett."
Címkék:
ATV,
Dúró Dóra,
Fidesz,
hungaristák,
Jobbik,
Mi Hazánk,
nácik,
Novák Előd,
nyilasok,
Rónai Egon,
sajtószabadság,
szélsőjobboldal,
Toroczkai László
2014. november 21., péntek
„Friderikusz úr, a helyzet nem az, ami”
Az ATV-n Fiderikusz Sándor sorozatában Kállai Ernő és Setét Jenő beszélgetett Debreczeni Józseffel és Setét Jenővel.
A vitáról megírtam a véleményemet, az írást közölte a Népszabadság Fórum rovata. A címben - nagyon helyesen - azt emelték ki, hogy nem a politikai korektség az akadálya az értelmes és érzékeny párbeszédnek.
Azt írtam meg a cikkben, hogy egyik féllel sem tudok teljesen egyetérteni, és ezt azért sajnálom nagyon, mert "Ott
tartunk, hogy ég már a ház, magyar cigányok és nem-cigányok
közös háza, sürgősen szót kellene érteni egymással, de
kiváló, bölcs és jó szándékú emberek nem találják a
megfelelő nyelvet, nem hozzák elő a megfelelő témákat."
"Minden
tévénéző beállítottsága szerint állást foglalhat ezek után
valamelyik fél mellett – én azt hiszem azonban, a baj nagyobb:
egyiküknek sincs igaza, és különösen, egyikük sem visz közelebb
a megoldáshoz.
Úgy
érzem, az ATV-adásban hallható vita éppen azoknak nem mondott
semmit, akiket már nagyon ideje lenne végre értelmesen
megszólítani: a jobbikos-fideszes hozzáállásnak „jobb híján”
bedőlő, kapaszkodókat kereső bizonytalankodóknak... (Mit nevezek
jobbikos/fideszes hozzáállásnak, szellemiségnek? A cigányokat –
néven nevezve, vagy kódolt utalással – magának a problémának
bélyegző, a retorziókban, „megfegyelmezésben”, „kemény
kézben” hívő hozzáállást, minden felelősség eltolását a
többségi társadalomtól.)"
Részletes érvelésem a Népszabadságban megjelent cikkemben, itt olvasható. http://nol.hu/velemeny/a-korrektseg-nem-akadaly-1498859
(Ezen a héten újabb beszélgetést láthattunk a Friderikusz-sorozatban - kiváló cigány és nem-cigány értelmiségiek felháborodottan - és jogosan - háborognak, hogy Cserdi polgármestere a "cigánybűnözés" létezését bizonygatja, amit Friderikusz lelkesen tódított.... De ez már más téma, itt csak annyit szögezek le, hog egyetértek a bírálókkal.)
2014. november 6., csütörtök
"Cigány lélektan", "cigány néplélek" - a píszí nem azonos a félrebeszéléssel
A
politikai korrektséget, a „píszít” legalább olyan gyakran
gyalázzák sötétülő közéletünkben, mint a minden baj okának
nevezett „liberális jogvédőket”. Emlékezetes, hogy a sokak
számára etalon Sólyom László államfő is megengedte magának
annak idején, hogy az erkélye alatt gárdát avató
fideszes-jobbikos gyalázat visszaverése helyett a politikai
korrektségen háborogjon...
Az,
aki a ”píszít” okolja a súlyos problémák elfedéséért,
tudatosan félremagyarázza a dolgokat, vagy ha nem rossz szándék
fűti, egyszerűen összekeveri az össze nem tartozó ügyeket.
Nemrég
egy megdöbbentő tévés skandalum kínált újabb alkalmat arra,
hogy megkíséreljük megérteni, mi történik velünk, miben
hibázunk.
Bánó
András tévés szerkesztő és műsorvezető interjújáról van szó
Osztolykán Ágnessel. Egy beszélgetésről, amelyért utólag az
ATV elnézést kérő közleményt adott ki.
Bánó
elképesztően felületes, felkészületlen, színvonaltalan volt.
Mindent bemutatott, amit média-tankönyvekben lehetne tanítani,
elrettentő példaként, a „Hogyan árthat valaki akár rossz
szándék nélkül is” című kurzuson.
Előző
nap járta a be a sajtót a hír, hogy Felsőzsolcán (Miskolc egyik
elővárosa) egy kétéves kisgyereket „elsodort” egy autó, a
környező házakból előrohanó rokonok és ismerősök pedig
rátámadtak a kocsi sofőrjére és utasára, akik végül is nagy
nehezen elmenekültek a helyszínről. A hírszerkesztők és
címszerkesztők egy része mindjárt Olaszliszka nevét is bedobta a
figyelem felkeltése, a nagyobb kattintás-szám érdekében. Bánó
András pedig esti képernyős szereplése alkalmával „szóba
hozta” az ügyet, bizonyára a „feldolgozás” szándékával.
„Kapóra jött”, hogy Bánó szerkesztőtársai éppen Osztolykán
Ágnes korábbi LMP-s országgyűlési képviselőt kérték
nyilatkozatra, igaz ugyan, hogy az előre megbeszélt téma a mélyülő
magyarországi szegénységgel kapcsolatos új szakértői jelentés
elemzése volt.
Amint
a videón látjuk
http://www.atv.hu/videok/video-20141008-osztolykan-agnes
– Bánó első kérdése a felsőzsolcai botrányos esetről szólt.
Osztolykán Ágnestől, nyilván azon az alapon, hogy „ő is
cigány”, azt tudakolta, van-e valamiféle „cigány lélektan”,
aminek feltárásával értelmezhetjük a Felsőzsolcán történt
(és hallgatólagosan, nyilván, Olaszliszkát is idegondolta a
kérdező) támadást?... Osztolykán Ágnes az első sokk után
kialakult vitában nagyon jól kezelte a helyzetet, már amennyire
ezt egyáltalán kezelni lehet. Az ő visszakérdezései nyomán
terjedt el a sajtóban Bánó botrányos szerepléséről, hogy ő a
„cigány néplelket” firtatta volna... „Cigány lélektan” és
„néplélek” - van némi különbség, de valóban csak
árnyalatnyi. Az ATV ezután kért elnézést azoktól, akiket
„esetleg sértett” Bánó megnyilvánulása. A Facebookon Bánó
egyik ismert, képernyőn szereplő kollégájától lehetett olyan –
efféle botrányos esetekben a jobboldalon is gyakran olvasható –
mentegetést olvasni, hogy ő régóta ismeri Bánót, és biztos
abban, hogy „nem rasszista”...
De
hogy jön ehhez az egészhez a „píszí”, amivel bevezettem
cikkemet? Nos, úgy, hogy a politikailag korrekt beszédmódnak és a
felkészületlenségnek, illetve a gondolatok tisztázatlanságának
semmi köze egymáshoz...
Nem
az a píszí, hogy egy cigányok által elkövetett támadás
sokkjában keresünk egy cigány közszereplőt, akit valamiféle
„cigány lélektan” megmagyarázására kérünk, aztán amikor ő
– jó esetben - helyretesz bennünket, érdemi információk
hiányában nem az adott ügyről beszélgetünk vele, hanem
általában a cigányság helyzetéről. Nem tudhatták például a
beszélgetés résztvevői, hogy a felsőzsolcai támadók milyen
anyagi helyzetben élnek, de azonnal a nyomor, az állandó stressz,
az adrenalin szerepéről szólt a társalgás.
A
píszí nem lehet azonos a kollektív mellébeszéléssel!
Bánó
András tapasztalt újságíró, az, hogy nem söpörte a szőnyeg
alá a felsőzsolcai bűncselekményt, azt jelzi, hogy újságírói
lelkiismerete arra kötelezi, próbálja meg- és kibeszélni azt a
témát, ami a tévénézőt izgatja.
De
ezzel véget is ér Bánó méltatása. Mindent egészen másképp
kellene csinálni ahhoz, hogy végre valódi, értelmes beszéd és
gondolkodás alakuljon ki valódi, égető bajainkról.
Mindenekelőtt: a felsőzsolcaihoz hasonló, félelmet keltő,
közbiztonság-érzetünket romboló esetek kapcsán nem ”a”
cigányokról kellene beszélni – hiszen a cigányok százezreinek
semmi közük az adott ügyhöz, akárcsak a nem-cigányok millióinak
-, ezért akármit hordunk össze a „cigány-ügyről”, csak azt
a hamis bélyeget erősítjük, hogy az ilyesmi valamiféle cigány
specialitás...
Ehelyett
a megtámadott, békés társadalom közérzetéről, a mi
félelmeinkről, biztonságérzetünkről, az ellenünk agresszívan
támadókkal kapcsolatos lehetőségeinkről kellene beszélni.
Lehetőleg empatikus, a nézők számára megfogható és kérdéseikre
valódi választ kereső szakértővel kellene meg- és kibeszélni
ilyenkor az ügyet. Pontosan mi történt/történhetett a tárgyalt
ügyben - az adott esetben Felsőzsolcán? Megismétlődhet-e, vagy
ez majdnem kizárt? (Van-e például olyan specialitása, ami
teljesen egyedivé teszi?) Kivel, hol, milyen körülmények között
történhet meg hasonló? Mit lehet ilyen esetben tenni? Mit nem
szabad? Hogyan lehet megelőzni, ha ez lehetséges? Stb, stb.
Ha
megnézi valaki a Bánó-féle beszélgetést, láthatja, hogy a
rosszul kiválasztott alkalom (nem Osztolykán Ágnest kellett volna
a témával letámadni, de biztosan nem meglepetésszerűen), a
rendkívül szerencsétlen felvezetés, és a téma félretájolása
miatt a viszonylag hosszú párbeszéd a valóban sokakat izgató
konkrét ügy konkrét feldolgozásában SEMMIT nem segített. Nem
először történt így – és már megint ez lett belőle.
Csakhogy
mindezért nem a politikai korrektség felelős. Píszí stílusban,
píszi felfogásban, gyűlölködés, előítéletesség, kollektív
bélyegek osztogatása nélkül mindent meg lehet és meg is kell
beszélni közös ügyeinkről. Sőt, csak így szabad megbeszélni...
Címkék:
ATV,
Bánó András,
cigányság,
erőszak,
Felsőzsolca,
média,
Osztolykán Ágnes,
píszí,
politikai korrektség,
televízió,
újságírás
Hely:
Magyarország
2014. május 21., szerda
Jobbikosok az ATV képernyőjén – sajnos, nem a szélsőbarnák kudarca
2014.
április 6-a, a
Fidesz-rezsim úgynevezett választásokon történt újrázása és
a jobbikos szenny terjedése nyomán, a 2014. május 22-25-i EP
választásra készülve a magyar közéletben és a médiában
újra megnyílt
a
kérdés: hogyan kell kezelni azt az emberellenes pártot, amelynek
sikere katasztrofális helyzetet teremtett a magyar közéletben?
Egy
pillanatig sem inogtam meg álláspontomban: nem szabad demokratikus
tárgyalópartnerként elfogadni a jobbikos politikusokat. A magukra
valamit adó szerkesztőségeknek és műsorvezetőknek pedig még
egyértelműbb feladat: ne engedjék be a stúdiókba demokratikus
„beszélgetőpartnernek” maszkírozva, a
nézőket-hallgatókat-olvasókat megtévesztő hangnemben kezelve a
kinyírásunkra készülő ultrákat.
Érthető,
hogy általános érdeklődést keltett 2014 késő tavaszán a
Jobbik bojkottját látványosan feladó ATV tevékenysége. Egy
jegyzetet megér a csatorna első kísérletei kapcsán szerezhető
benyomások dokumentálása a műsorvezetőik és szerkesztőik által
bemutatott felkészültségről, szakmai integritásról.
Röviden
jellemezhetjük azoknak a próbálkozásoknak az első
tapasztalatait, amelyekkel a tévé vezető arcai próbáltak
megbirkózni a Jobbik-jelenséggel. Totális csőd.
Miért
katasztrófa ez? Hosszú ideig fenntartott, elvi alapon megindokolt,
a tisztességes demokraták által széles körben támogatott
Jobbik-bojkott után hirtelen 180 fokos fordulatot tettek a tévé
vezetői. Ez érthetően nagy figyelmet keltett, és ha már így
döntöttek, mindennél fontosabb lett volna, hogy alaposan
átgondolják, hogyan hajtják végre ezt a változást. Ha már
vállalják a párbeszédet, tegyenek meg mindent azért, hogy ez ne
a szélsőségesek triumfálására nyíló alkalom legyen.
Bőven
volnának tanulmányozható külföldi példák. Angolszász, német
környezetben is nagy viták, felháborodott tiltakozás kísérte,
ha tisztességes, mértékadó médiumokban a szerkesztők beengedték
a szélsőjobboldalt a stúdiókba. Amikor viszont ez mégis
megtörtént, kiváló szerkesztők által felkészített színvonalas
tévések teremtettek kőkemény vitahelyzetet a barnák számára.
Úgy végezték a munkájukat, hogy a szélsőségeseknek elmenjen a
kedvük az országos nyilvánosságba való befurakodástól.
Ezzel
szemben az ATV-sek szerkesztői munkája egyszerűen gyalázatos.
Rendre úgy reagálnak a jobbikossal szemben ülő tévés sztárok,
mintha soha korábban nem lehetett volna tájékozódni a
szélsőjobboldaliak érveiről, gondolkodásmódjáról. Tökéletesen
felkészületleneknek bizonyulnak. Újra meg újra belesétálnak a
jobbikos fórumokon, Facebook-oldalakon bőségesen tanulmányozható,
kicsavart érvelésekből épített csapdákba.
Az
eddigi ATV-s produkciókban Simon András bizonyult a leggyengébbnek.
Balczó Zoltánnal olyan szívélyesen kvaterkázott, olyan lazán
engedte a jobbikos propaganda áradását, mintha semmi feladata nem
lenne tévés műsorvezetőként egy ilyen helyzetben.
http://www.atv.hu/videok/video-20140507-mit-adott-nekunk-az-unio
Kálmán
Olga is árnyéka volt önmagának Vona Gáborral beszélgetve
http://www.atv.hu/videok/video-20140519-vona-gabor
,
ritkán és gyengén kérdezett vissza, hagyta, hogy az interjúból
jobbikos ideológiai tízperc legyen. Valószínűleg nem érezte
valami jól magát a bőrében, de ez nem mentség a
felkészületlenségre.
A
leghatározottabban Rónai Egon próbált kitartani, Simon András
Balczó-debütálása után Dúró Dórával találkozva. Túlságosan
nagy felkészültséggel ő és szerkesztői sem vádolhatók,de
legalább megpróbált egy kevéssé barátságos, tárgyszerű
légkört fenntartani, amelyből a néző a metakommunikáción
keresztül érzékelheti a Jobbik valódi helyét a magyar
közéletben. http://www.atv.hu/belfold/20140507-start-duro-dora
Mégis,
Rónai mondhatja magáénak az eddigi legnagyobb kudarcot. A jobbikos
politikus „úgynevezett holokausztról” beszélhetett a műsorban,
és ennek kapcsán előadhatta azt a széslőjobboldali és fideszes
körökben régóta terjesztett holokausztrelativizáló műsorát,
amely a történelem sok-sok népirtása közé pakolja be a második
világháborúban nagyarányú magyar részvétellel és súlyos
magyar felelősséggel végrehajtott tömeges zsidó- és
cigánygyilkolást. Látszólag a rengeteg áldozat iránti tisztelet
áll emögött, valójában a hazai áldozatok, zsidók és cigányok
megalázásának eszköze. A magyar jobboldali hazugságok ellen
küzdő magyar demokratákat próbálják elnémítani ezzel az
érveléssel. Rónai erre teljesen felkészületlen volt – pedig
ideje éppen lett volna tájékozódni, hiszen az Orbán-közeli
Magyar Nemzet jelenlegi brüsszeli tudósítója, Lovas István már
1999-ben előállt (a Népszabadságban!) „véralgebrázó”
holokausztrelativizálásával. Rónaiék az akkor kirobbant vita
anyagából most, 15 év után akár fel is készülhettek volna
szerkesztőivel.
Hát,
nem tették. A jobbikos sunyiskodás leleplezése helyett sikerült
az egészet egy több felvonásos, értelmetlen és szomorú örmény
genocídium – második világháborús holokauszt méricskélésbe
fordítani. Vagyis a nagy hírű tévé magukra büszke arcai pont
abba a csapdába sétáltak bele, amelyre bőven lett volna alkalmuk
felkészülni...
Arról
nem is szólva, hogy egy tapasztalt tévés hogyan engedhette meg
Dúrónak, hogy a teljesen nyilvánvaló, holokauszttagadó
„úgyneve
zett holokauszt” kiszólását olyan irányban
magyarázza ki, aminek semmi köze ahhoz, amit valójában mondott.
Az „úgynevezett” azt jelenti, hogy valakik úgy nevezik, de a
beszélő ezzel nem azonosul, mert nem hiszi el, hogy az úgy volt.
Ennek letagadását elengedni – elemi hiba.
Általában
is jellemző, hogy az ATV-s szerkesztők nem használják a saját
archívumukat sem. A sima beszédű jobbikosokat egyáltalán nem
szembesítik saját bőséges és botrányos megnyilvánulásaikkal.
Megismétlem:
eleve nem értettem egyet azzal az új iránnyal, amit az ATV
felvállalt. De ha már ebbe az irányba fordultak, legalább ne
lettek volna ilyen felkészületlenek és amatőrök...
(2015.
őszi megjegyzés: a csatorna következetesen tartja a – szerintük
jó – irányt, az elfogadhatatlan figurák a műsoraik egész
sorában lettek állandó „vendégek”. A csatorna híradói is
egyre lelkesebben tolnak mikrofont – teljesen fölöslegesen –
jobbikosok orra alá. A szerkesztők és műsorvezetők
felkészültsége semmivel sem lett jobb...)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
