Ujgurok? Tibet? Hongkong? Tajvan? Meddig ér a kínaiak keze?

   

Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület térképe - Forrás: Wikipédia (TUBS vektorgrafika)

 

Aki hajlandó odafigyelni a világnak bennünket közvetlenül nem érintő dolgaira is, mindenféle furcsaságokat tapasztalhat arról, hogy mennyire vagyunk (lehetünk?) nyíltak és őszinték a Kínai Népköztársaság viselt dolgaival kapcsolatban. Ne feszegesd az ujgurok, a tibetiek, a szabadság hongkongi hívei sorsát, különösen pedig Tajvant ne emlegesd, ha jót akarsz…  

Augusztus közepén éppen egy pozitív példa irányította erre a témára a figyelmemet. Egy rádióműsor juttatta eszembe, hogy a magyar közvélemény feltűnő közönye ellenére itt is foglalkozik néhány civil és újságíró tibetiek tragédiájával. A Klubrádióban Para-Kovács Imre hívta a stúdióba a Tibetet Segítő Társaság képviselőit, akik hatalmas ellenszélben is igyekeznek képviselni Tibet ügyét. https://www.klubradio.hu/archivum/otos-para-kovacs-imrevel-2026-augusztus-17-hetfo-1005-59898    

Ez a rádióműsor üdítő sziget. Para-Kovács Imre rádióműsorában hosszú évek óta rendszeresen teret ad ennek a témának. Ha a tibetiek sorsának javulását nem is érheti el ezekkel a stúdióbeszélgetésekkel, legalább felhívja a figyelmet a kínai propagandától eltérő szempontokra, a Magyarországon élő tibetiek által szervezett eseményekre. Arról is értesülhetünk, hogy milyen meglepően széles mozgástérrel rendelkeznek a kínai hatóságok külföldön. (Legalábbis olyan helyeken, ahol a szuverenitás védelmére Pekinggel szemben nem túlságosan érzékenyek a helyi hatóságok. Úgy tűnik, mintha Magyarország ilyen hely lenne.) Ha kínai vezetők érkeznek Magyarországra, a „népi Kína” hatóságai és itt tevékenykedő „biztonsági emberei” elképesztő erőfeszítéseket tesznek, hogy Tibet létezésének még nyoma se lehessen a budapesti utcákon... 

Aztán a Magyar Hang szeptember 4-én megjelent számának Publicisztika rovatában figyeltem fel Kalmár Benedek „A kínaikérdés” című publicisztikájára, amelyben a szerző kemény kérdéssel indít: „Mit reagálna Magyarország, ha egy napon Kína megtámadná Tajvant?” A szerző a cikkben azt fejtegeti, hogy annak érdekében, hogy egy ország ne legyen kénytelen éles helyzetben elárulni a tajvani függetlenséget, minél előbb meg kell kezdenie a szabadulást a kínai függéstől. Kalmár Benedek Putyin Oroszországát és a Kínai Népköztársaságot is a fenyegetések közé sorolja. Nem meglepő, hogy a szerkesztőség ehhez a publicisztikához társította azt az olykor odabiggyesztett közleményt, hogy az itt közölt „véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját”.   

Aztán itt van még egy friss hír Kínából, amely alapján olykor a magyar médiából is tájékozódhat a valóságról, aki odafigyel. Egy újabb részlet, amely a „népi Kínához” visszakerült Hongkong sorsát érzékelteti: „Egy hongkongi bíróság hét év börtönbüntetésre ítélte a 69 éves Li Csök-jent és a 41 éves Csau Hang-tungot, miután államellenes felbujtás vádjával bűnösnek találták őket – írta meg a Reuters. Mindketten vezetői voltak annak a csoportnak, ami évente megemlékezéseket szervezett a pekingi hatóságok által 1989-ben a Tienanmen téri demokráciapárti tüntetők ellen végrehajtott vérengzés emlékére.” https://telex.hu/kulfold/2026/09/11/tienanmen-ter-tuntetes-megemlekezes-szervezo-hongkong-het-ev-bortonbuntetes 

Mindezt meg sem írtam volna blogomban, ha idén augusztusban nem figyeltem volna fel egy különös riportra, amely elgondolkodtatott arról, hogyan kezeli a magyar média a Kínával kapcsolatos ügyeket. Rendkívül népszerű, sok százezres elérésű, és általában nagyon színvonalas műsorban, az RTL Házon kívül magazinjában foglalkoztak ujgur témával – de úgy tették, hogy felhúztam a szemöldökömet… 

A Házon kívül időnként külsős cég, a KRÁSS CONTENT riportjait is bemutatja. Az említett augusztusi adásban egy új sorozatukat indították Magyarországon élő és dolgozó külföldiekről, „Befogadva” címmel. (A Házon kívül internetes felületein ennek nem találtam nyomát.) Egy budapesti ujgur vendéglő, a Pivot tulajdonosait, egy testvérpárt mutatták be. Vártam, hogy a kulturális és gasztronómiai információk mellett azért tisztességesen képbe helyezik a nézőket az ujgur tartomány és az ujgur lakosság szorongatott helyzetével kapcsolatban is, de a szerkesztőség annyira szőrmentén kezelte ezt a témát, ami nem lehet véletlen. Jobb az óvatosság? Nem kell a kínaiak figyelmét felkelteni?

A riport felvezetőjében Boros Krisztina annyit mondott az ujgurokról, hogy „a hatóságok nem bánnak kesztyűs kézzel a tartománnyal”. Magában a riportban olykor értelmező feliratok jelentek meg az ujgur tartomány földrajzi, kulturális jellemzőiről – és az egyik felirat megemlítette, hogy egyes információk szerint Kína „átnevelőtáborokat” tart fenn. Maguk a budapesti ujgur vállalkozók egyáltalán nem pedzegették, hogy mi a politikai helyzet hazájukban, legfeljebb két közvetett információ kelthette fel figyelmünket. Az egyik egy pozitív info, mely szerint az egyik fiatal üzletember Sanghajban végzett felsőfokú tanulmányokat, a másik pedig, amikor azt sorolták, hogy a Pivot csapata igazi multikulturális társaság: van köztük például lengyel, belarusz, laoszi, és még tajvani is. Így mondták: tajvani. A „népi Kínából” származó munkatársat nem említettek. 

2022 – 2023 körül az RTL Magyarország nem bánt ennyire szőrmentén az ujgur üggyel. Szorgosan tájékoztatták a nézőket az elnyomásról. Éppen ezért tűnt fel ez a 2026-os visszafogottság…


https://rtl.hu/cimke/ujgur 

2023 szept 15  https://rtl.hu/hirado/2023/09/15/hszincsiang-kinai-kormanyzo-talalkozo-ujgurok   
Nem verték nagydobra, de nálunk járt a kínai kormányzó, aki az ujgurok ellen elkövetett jogsértéseiről is ismert

 

2023 szept 14 
https://rtl.hu/belfold/2023/09/14/kina-kormanyzo-ujgur-magyarorszag-latogatas   
Teljes titokban látogatott Magyarországra az emberijog-sértésekkel vádolt kínai kormányzó

Az Ujgur Autonóm Terület vezetője, Erkin Tuniyaz ellen több szankció is érvényben van.

Magyarországon járt szeptemberben Erkin Tuniyaz, a kínai Hszincsiang kormányzója, vagyis az Ujgur Autonóm Terület emberijog-sértésekkel vádolt feje, írja a Telex a VSquare hírlevelére hivatkozva. A látogatásról eredetileg a kínai állampárt lapja számolt be.

A lap emlékeztet, hogy Tuniyaz ellen 2021 óta amerikai szankciók vannak érvényben. Korábban egy angliai, egy belgiumi és egy franciaországi látogatását is lemondta aktivisták és brit politikusok tiltakozása miatt. Ennek ellenére Magyarországon fogadták szeptember 4-e és 6-a között.

Tuniyaz a hírek szerint a kínai gazdasági és társadalmi sikerek taglalása mellett főként Hszincsiangról beszélt Magyarországon. Arról is szólt, hogy idén lesz 74 éve, hogy Magyarország és Kína diplomáciai kapcsolatot létesített egymással, és tizedik éve működnek együtt az Egy övezet, egy út névre keresztelt programban.

Az Ujgur Autonóm Területen az ENSZ jelentése szerint emberiség elleni bűncselekményeket követtek el az ujgurok ellen, korábban kiszivárgott rendőrségi dokumentumok szerint pedig kiterjedt rendőrállamot építettek ki az etnikai kisebbségek megfigyelésére és internálására.

 

 

2023 máj 23 
https://rtl.hu/rtlplusz/2023/05/23/elozetes-kina-az-ujgurok-tragediaja-majus-31-rtl-plusz 
Kína – Az ujgurok tragédiája május 31-től az RTL+-on

2022 szept 01 
https://rtl.hu/kulfold/2022/09/01/kina-ujgur-cafolat-ensz 
Kína szerint téved az ENSZ: nincs semmi látnivaló az ujguroknál

2022 szept 01 
https://rtl.hu/kulfold/2022/09/01/hszincsiang-kina-nepirtas-ensz-jelentes 
ENSZ: Kína emberiesség elleni bűnöket követhetett el Hszincsiangban

 

2022 máj 16 
https://rtl.hu/kulfold/2022/05/16/kina-ujgur-borton-lista 
Sehol a világon nincs annyi bebörtönzött, mint egy ujgurok lakta kínai megyében

2022 febr 01 
https://rtl.hu/kulfold/2022/02/01/ujgur-kisebbseg-halalos-itelet-tankonyv-mao
Halálra ítéltek egy kínai férfit, mert olyan témáról írt tankönyvet, amit még Mao is támogatott 

Méghogy elérhető?

  

2026-os országgyűlési választások – Budapest, 6-os számú körzet:

kezembe került ebebn a körzetben a tiszás képviselőjelölt szórólapja. Meglepődve olvasom, hogy a politikus legfőbb erénye a kampánycsapat szerint, hogy ő „ELÉRHETŐ”.

Méghogy elérhető? Rejtő Jenő regényeinek egyik nevezetes alakja, a Hallgatag vagy Nyolcemeletes Drugics mondása jut eszembe: „A létrát nem kellett volna belekeverni.”

Ez a képviselőjelölt nem jelent meg (a fideszeshez hasonlóan) a helyi civilek által szervezett vitán a kerületben induló többi képviselőjelölttel.
https://www.facebook.com/hadhazyakos/posts/pfbid02de6k6pDzKD3b9XueCYGDk9UhcUUxtLACJNMmMfpmM46fHU9KFoRwTtMNYS1yjHWzl 

Ráadásul ez a sajátos „elérhetőség” szokása lehet, mert az RTL Házon kívül magazinja stábjának sem nyilatkozott, amikor a körzetet bemutatták.

A nagy nézettségű műsornak nemcsak Hadházy, de a fideszes is készségesen nyilatkozott.

És mit válaszolt a tiszás?

A felvételen 6:40-nél:

„Kerestük emailen és telefonon is:Van rám egy perce?”

„Visszahívom majd, jó?”

De a tiszás jelölt mégsem akart nyilatkozni, és nincs hivatalos magyarázat."

https://www.facebook.com/reel/1961653574438883

Miért csak saját magukkal párbeszélnek a tiszások?

 

Hadházy Ákos tette közzé 2026. április elsején:  

"Korábban hezitáltam, hogy van-e értelme olyan vitán részt venni, ahol a Tisza jelöltje jelezte, hogy nem jelenik meg. Egyrészt így sajnos nem lesz tétje a dolognak. Másrészt viszont sajnos ma már nagyon értékelni kell azt is, ha van még Zuglóban néhány olyan lelkes honfitársunk, akik civilként komolyan veszik a demokrácia alapjait és azt, hogy a magyar politika is működhetne normálisan. A lelkesedésük tiszteletreméltó, így este ott leszek az AZTA-ban." 

https://www.facebook.com/100044349103240/posts/pfbid0a8y3WRqe6rVvsAvjzDPAT9hX3hFeFL5tRCsUk6BYs27qYxa2K4a1tWxjbBpWSY8yl/?sfnsn=mo  

Megjegyzésem:
a tiszás jelölt nem csak most csinálta ezt, és nem azért, mert annyira "elfoglalt". 

A budapesti 6-os számú választókerületet mutatta be az RTL Házon Kívül magazin. Ebben a körzetben indul Hadházy Ákos a fideszessel és a tiszással szemben.

A stábnak természetesen nyilatkozott Hadházy és a fideszes Radics Béla is – a tiszás viszont pártja fura vonalát követi.

A felvételen 6:40-nél:

„Kerestük emailen és telefonon is:Van rám egy perce?”

„Visszahívom majd, jó?”

De a tiszás jelölt mégsem akart nyilatkozni, és nincs hivatalos magyarázat.

https://www.facebook.com/reel/1961653574438883  

Saul, neked nincs fiad! Elárulod az élőket a holtakért! - Mind halottak vagyunk...

Saul fia - töredékek
Újra megnéztem a Saul fiát. Nem tudom megunni. Vannak ismerős részek, hang- és látványelemek, párbeszédek, amelyek újra meg újra erős élményt jelentenek, és minden mozilátogatás alkalmával rádöbbenek valami újdonságra is, észreveszek meglepő részleteket, amelyekre eddig valahogy nem figyeltem fel.

A mozi sötétjében, a filmmel együtt lélegezve nem jegyzetelek, de utólag megpróbálok összerakosgatni néhány cserepet.

- Kották a gázkamra vetkőzőjében:  
a Sonderesek a meggyilkoltak hátrahagyott holmijait szelektálják. Sault elkezdi érdekelni a legutóbbi transzport származása, miután a szeme láttára élte túl a gázt, majd halt meg egy fehérköpenyes SS-tiszt markában a fiú, akit attól kezdve Saul a fiának nevez. Ungarisch? Ungarisch? - kérdezgeti, és elkezdi lapozgatni a személyes iratokat, már amennyire teheti a munka látszatát fenntartva. Az egyik helyiségben földre szórt papírokat kell ládákba gyűjteniük a kommandósoknak. Pár másodpercre közelebbről is látjuk a papírféléket. Köztük sok kotta hever a földön. Amikor ezt látom, elszorul a torkom. Úgy mentek a félrevezetett, az utolsó pillanatig reménykedő kisemberek Auschwitzba, hogy vitték a kottát is. Munka után, az esti elnyugovás előtt jól esik majd egy kis házi zene... Istenem.



- Stücke: 
Ezt valószínűleg Vági Zoltán történész-szakértő, vagy a Sonderes túlélőket felkutató Gideon Greif ásta elő a dokumentumokból, visszaemlékezésekből. A KZ-ban kialakult egy sajátos nyelv, amelynek ez a "Stücke"-kifejezés a mélypontja. A gépies és hatékony munka érdekében nincs értelme megnevezni, mit is kell a kremában csinálni, mi történik a szemük láttára és a közreműködésükkel. Bele is őrülnének a folyamatos éber, racionális szembesülésbe. Szó sem esik halottakról, meggyilkoltakról, hullákról, tetemekről, miegyébről.  A harsogó, nógató parancsokban úgy nevezik az eltakarítandó corpusokat, hogy "a darabok", "die Stücke"... Az egész filmben - úgy figyeltem - egyetlen egyszer nevezik hullának a hullát: a legkutyább kápó kommandója "takarítanak" (amit Saul és Katz lefotóznak), és ekkor kiabálja a parancsnok - Mietek, lengyel fogoly - , hogy gyorsabban hordják a hullákat.

- A csendek: 
A Saul fia "zajos" film. Az idegeket ez a végsőkig feszíti. Ha máshonnan nem, a másik helyiségből, a háttérből állandóan hallani lehet emberi vagy emberek által keltett zajokat, sípszavakat, kiáltásokat, parancsokat. Ha jól figyeltem meg, a csúcspontig három jelenetsorban fokozódik a zaj: mindhárom a pokollal való közvetlen találkozás jelenete. 1. A krematóriumban a kemencéknél, amikor Saul a fiúnak a boncteremből eltűnt holttestét keresi. A csúcsra járatott kemencék szinte ordítanak. 2. Az éjszakai transzport lemészárlásának jelenetei a gödörnél. Apokalipszis, középkori Bosch-freskók elevenednek meg, és az elviselhetetlen zaj is a csúcsra gerjed. 3. A Sonderesek lázadása, a kitörés jelenete.  A sűrű robbanások hangjai, a fegyverzaj egészen elképesztő, letaglózó effektusok.  Az ember agyát a fájdalomig szaggató hangorkánhoz hasonlót talán csak Spielberg Ryan közlegény megmentése c. filmjének pokoli partraszállási jeleneteiben éltem át.
Ebben a filmben egészen sokkoló, fülszaggató a néhányszor mégis beálló teljes csend. Először akkor éljük át ezt, amikor a "fürdeni" vitt meztelen emberekre rácsattan a gázkamra ajtaja. Teljes sötétség és ordító csend néhány pillanatig. Hihetetlen pillanatai ezek a Saul fia filmnek. Próbáltam figyelni, nem emlékszem pontosan, de úgy rémlik, talán még kétszer fordul elő, hogy ott állunk a Sonderesek csoportjával, és hirtelen mindenki egyszerre elhallgat, háttérzaj sincs. Ránk zuhan ez a csend. A végén pedig, az utolsó lövések elhallgatása után a kamera elvándorol: az erdősáv gyönyörű, harsogó zöldjét látjuk, és a természet helyreállt, végtelen csendjében találjuk magunkat. Mintha valamiféle filozófiai tétel képi és hangos(illetve csendes illusztrációja lenne: reménytelenek vagyunk, a világ jobb lenne emberiség nélkül.



- Saul, nincs is fiad! 
A Sonderesek nem úgy élnek és mozognak, hogy módjuk lenne jóízű, komótos érvelgetésekre. Amikor Saul kitartóan szervezni kezdi a szerinte megtalált fia zsidó temetését, óhatatlanul, rendszeresen beleütközik társai egészen másra koncentráló akaratának falába. Fel-felvillan egy-egy rövid összecsapás: többször is elhangzik, hogy neked nincs is fiad. Saul erre vagy nem válaszol, vagy kitérő választ ad. Mindenki megy tovább, a néző pedig gondoljon amit akar. Mindebből annyi kiderül, hogy Saul számára a tények nem túl érdekesek. Nem is próbálja hevesen bizonygatni a rokonságot. Az a fiú az ő fia és kész. Ettől kezdve valóban értelmetlen ezen rugózni, ha a többi Sonderes ezt nem is tudja elfogadni. 



- Elárultad az élőket a halottakért! 
Ez kétszer hangzik el a filmben, ha jól számoltam.  
Először a riadó idején összezsúfolt Sonderesek között, amikor Saul előkeresi a megmentett "rabbiját", és valaki rámordul, hogy az élők helyett a holtakkal foglalkozik. Saul - nagyon bölcsen - azt feleli erre: Mind halottak vagyunk...
Másodszor az utolsó Appellnél, amikor Saulon Nyiszli doktor számon kéri, hogy tartozik egy ugyanolyan fiú holttestével, ráadásul a többi Sonderes dühös, mert miatta nincs robbanószerük a készülő felkeléshez, és mindezért Saul szemrehányást kap a fülébe sziszegő szomszédjától. Ekkor nem válaszol.
 Ezek a gyors, szenvedélyes, elvarratlan összecsapások exponálják Saul és társai kétféle küldetését. Azok vádolják őt, akik nem hajlandók tisztelni azt, amit Saul egyszemélyes magánakcióban kezd szervezni: megvalósítani egy lehetetlen vállalkozást, minden lágertörvénnyel szembehelyezkedve visszaszerezni a méltóságot. (Egyedül a boncoló-orvos hajlandó együttműködni Saullal, bár a csere-holttest követelésével jelzi, hogy ő sem hajlandó értelmetlen kockázatot vállalni. Mi, kívülállók szerencsére kimaradunk ebből az elkeseredett szembenállásból. Tisztelhetjük Saul szent őrületét - de azt is láthatjuk, hogy a láger dokumentálását, a tények leírását, fotózását szervező, a felkelést előkészítő hálózat nekünk, az utókornak dolgozik, és az egyetlen értelmes dolgot cselekszik, amit ott egy szervezkedés megtehet.

- Saul és Fried Ella: 
A lázadók Sault küldik a női kommandóhoz a robbanóanyagért. Pár másodpercre egyedül maradnak Ellával, a robbanóanyag már Saulnál van - és ekkor az elgyötört lány keresni kezdi Saul kezét - egy férfi érintését ebben a pokolban. Saul azonnal elrántja a kezét. Ez gyilkos gesztus. Nem nyer ezzel semmit, nem szolgálja fia temetésének ügyét, nincs köze a robbanóanyag csempészéséhez. Értelmetlen gonoszság. A gyengédség megtagadása egy sorstárstól. Mélypont.

- Rohanás az erdőben:
a kitörés után lélekszakadva rohannak  a túlélők az erdőben. Saul, a vállán a fiú testével, és az általa felfedezett állítólagos rabbi, együtt loholnak az ösvényen. Hosszú másodpercekig szemből látjuk őket - sebesen futnak felénk az erdei terepen. Az operatőr pedig velük fut(?)... A mozgásból úgy tűnik, mintha ezt is a kézi kamerával vette volna. A film többszöri megnézése közben már sokszor volt alkalmam rácsodálkozni Erdély Mátyás kameramozgatására. Emlékezetes, hogy az RTL Klub Portré című műsorában (http://rtl.hu/most/portre/portre-2016-02-28) arról mesélt, hogy amint bekapcsolt a kamera és ő követni kezdte Röhrig Gézát, folyamatosan egymáshoz alkalmazkodva, egymáshoz viszonyulva, szinte táncolni kezdtek. - Többször eszembe jutott már ez a film közben - ennél az erdei jelenetnél viszont annyira megdöbbentő, amit az operatőr képes megcsinálni, hogy nem is értem, hogyan volt rá képes.

- Saul és a lengyel fiú: 
A kitörés után, a film történetének legvégén egy romos erdei házban rogynak le pihenni a szökevények - pár perccel lemészárlásuk előtt. Fojtott hangon taglalják, hogy hogyan juthatnak el a partizánokhoz. Saul ül egyedül a nyitott bejárattal szemben - egyedül ő látja a megszeppent, ijedt lengyel parasztfiút, aki odaóvakodik, és a szökevények csoportját bámulja. Saul számára ezek élete utolsó másodpercei. Teljes letargiában roskad magába, mert az egyetlen dolgot, aminek értelmét látta volna, fia eltemetését a zsidó vallás szabályai szerint, nem tudta elérni. És akkor meglátja azt a pufók szőke fejet - és lassan megnyugszik, sőt, kivirágzik. A teljesen váratlan, képtelen ajándék, hogy pont itt, az erdő közepén jön egy Fiú - mosolyt varázsol az arcára. A mosoly egyre szélesebb, Saul már ismét él - és most már mindegy is, hogy a fiú megrémül és elfut, a német kivégzőosztag pedig már itt csörtet a közelben...

- Saul fia elúszik a Visztulában: 
Ezt már egy korábbi blogbejegyzésemben megemlítettem: jelentősége van annak, hogy egy óriási halálgyárból, ahol a náci technológia zsidók százezreit-millióit semmisíti meg nyomtalanul, sírhely nélkül, kegyelettel eltemetett holttest nélkül, sírkő nélkül, - Saulnak sikerül kimenteni a fiává fogadott gyermek testét. Azzal pedig, hogy nem tud vele átúszni a folyón, és a zsákba burkolt meztelen test elúszik, paradox módon az egyetlen lehetőség valósul meg arra, hogy a nácik ne találják meg, és ne vigyék vissza a lekaszabolt Sonderesek testeivel együtt elégetni (erről már írtam részletesebben, itt). - A Saul fiáról magyarul is megjelent filozófiai levélben Georges Didi-Huberman egy másik szempontot is felvet ezzel a kulcsjelenettel kapcsolatban: mintha egy fordított Mózes-történet lenne ez: Mózest a kosárban a folyó hozza - Saul fiát a foló viszi el... - Annak is jelentősége van, biztosan nem véletlen a történet írói részéről, hogy a fia elvesztése után fuldokló Sault éppen a Sonderesekkel együtt menekülő valódi rabbijuk menti ki a túlpartra.  Az a rabbi, aki a Sonderkommandóban egy kaddison túl semmiben nem volt hajlandó segíteni Saulnak a fia eltemetésében, az élő társért visszaúszik, és megmenti a fuldokló életét.


Alig várom a Saul fia DVD-kiadását. Az az érzésem, vannak még bőven részletek, amelyeken a mozi sötétjében elgondolkodom, de nem tudtam visszaidézni... túl sok ez az én korlátozott memóriámnak.